Patainé Hedvig

Patainé Hedvig

Született: 1950. január 6.

Népszerűség: 40 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Télhangulat

Pihe-puha hópihe festette fehérre a tájat,
zúzmara takarta be sejtelmesen a várost.
Üde, áttetsző jégkristály csillog a fákon,
hírül adva fűnek, fának, megérkezett,
itt van végre utolsó hónapja az évnek.
Már nagyon vártunk, kedves december.

Tovább...

Csendélmény

Békés nyugalom honol a tóparton.
Minden oly meghitt, csendes.
Tán még a madarak is alusznak
ezen a hűs szeptember reggelen.

Tovább...

Be jó lenne

Az éj csendjében nesztelen
oson már a pillanat. Hajnalodik.
A derengés némán körbefonja
a komótosan éledező tájat.

Tovább...

Valahol... De hol?

Álmosan kémleltem a függönyön át
a néptelen, kihalt, magányos utcát.
Későre jár. Közeleg a holnap már.
Bár pislákol még itt-ott némi világ,
a városka is aludni készülődik már.

Tovább...

Életpillanat

Percről percre futnak a percek,
meg nem állva egy percre sem.
Mindig új arcát fordítja felénk,
s tovasurran lágyan az éterben.

Tovább...

Hanyatló szépség

Céltalan őgyelegtem a forgatagban...

Tovább...

Derengés

Házról házra oson az éj,
a ma komótosan nyugovóra tér.
Szétterül lustán a sötét,
álomország útvesztője életre kél.

Tovább...

Álmomban

Friss, üde esőillattal fújdogált
a hegyek felől susogó szél.
Álmomban szirti sas voltam,
nem tudom, honnan jöhetett
eme fura, hihetetlen gondolat.

Tovább...

Mulandóság

Mint mikor villám csap egy fába,
oly hirtelen, metszőn hasított belém
egy elfeledettnek hitt, régmúlt érzés,
mely oly természetes volt. Akkor.

Tovább...

MásVilág

Átszellemülten ültem a nézőtéren,
néztem az ünneplőbe öltözött arcokat.
Most is elvarázsol, szinte megbabonáz
ez a várakozás teli, feszült hangulat.

Tovább...

A sarkon túl

Eltűnődve figyeltem ablakomból,
ahogy az ismerős csenevész test
imbolyogva tipeg a néptelen úton.

Tovább...

Hajnalillat

Felizzanak újra az emlékek,
s hangtalan
tovakúsznak egy felleggel.

Tovább...

Udvari bolond

Libikóka

Gyanútlanul azt hinné az ember,
udvari bolondok ideje lejárt egy ideje.
No, de hát vannak még királyok,
akkor bolondok miért ne lehetnének.

Tovább...

Elmúlás?

Ahogyan tavasszal rügy pattan az ágon,
úgy libbennek tova a megfáradt álmok.
Bár sok évet hagytam magam mögött én,
a világot megváltani mégsem tudtam. Még.

Tovább...

Időzavar

Mikor először csodálkoztam rá e világra,
egy remek mívű falióra kacsintott le rám.
Épp akkor ütötte el nagy vidáman a delet,
s e hang örökre nyomot hagyott bennem.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom