Pécsi Ágnes
...mely annyira kegyetlen,
s aláz, mert tehetetlen két kezem,
meg az eszem, jaj, az eszem...
Tudom én, hiába írok,
itt, e földön nem olvasod,
bár lehet, visszajár lelked,
itt bolyong törve szíved...
Egy angyal lesurrant a mennyből,
nyughatatlan lélekből szentelték föl,
járni akart a földön emberi alakban,
hol egykor ő volt tapasztalatlan.
Újévi kívánság... tekintetes nagyságok!
Tekintetes nagyságok,
életünknek döntnöke,
újévi kívánságtok
igaz lesz-e, jó lesz-e?
Malacom van, kurta,
orrát kéménybe dugta,
bár ne tette volna,
beszorult az orra!
Angyalok szállnak
hópihe szánon,
csillagok éke
szép koronájuk,
szívükben hozzák
szíveknek álmát,
reppenek súgva
emlékek szárnyán.
...Fontos az egy,
Meg az egy meg egy,
...És az az egy
Nagyon sok... Kerek.
Legyen úgy, mit már régen éreztem,
vagy, ha éreztem is, kicsit közelebb,
jaj, de már el nem hittem,
sok volt, mi hamisan közeledett,
legyen úgy, adott szóban hiszek!
Nézzétek, én nem vagyok politikus,
hála!
Én csak azt érzem, amit rajtunk kipróbálnak: eszköztárak!
Nem vagyok észkombájn, a politikán nem látok át,
talán jobb is, mondom, hála!
...de abban biztos vagyok, véresen komoly "játszma",
mi más: érdekek vására!
...egy napom lenne,
nem aggódnám magam,
mit hoz a holnap,
jövőterved nyugodt
léptékben halad...
Mondom neked:
egy gerinc van,
vigyázz reá,
meg ne hajtsad,
mert ha bizony
nem vigyázol,
görbülettel
leszel áldott!
Nem voltak ők híresek,
Csak nekem van hírnevük,
Mit számít másnak szívem,
Lelkem... Csillag életük...
...megtehetsz-e mindent?
Elvakultan hiszed,
mondhatsz bármit hittel?