Pécsi Ágnes
Mindenki szeretetre vár,
hidd el, még a rossz is,
valami eltörött talán,
ki tudja, miért taszít...
Büszke vagyok rád...
Tudod, sokat gondoltam rád
hazafelé és amikor már húzott az ágy,
szavaddal barátkoztam,
mert nem hagyott nyugodni,
s nem és nem akartam elfogadni
azzal a mély és kemény szóval,
amiből a fájdalmad kikiabált,
"senki vagyok, egy senki"...
...és már ott fent játszik,
felöltött szerepek élednek,
díszlet, játszótárs
nem hiánycikk,
hiszen "csak" bővült
a társaság az égieknek...
Az én fánkom
eladó,
frissen sütött,
ropogós,
varázserő
van benne,
kívánalmad
meglenne...
Farsang készül,
mulatós, mulatós,
táncot járnak,
kopogóst, kopogóst,
álarc alatt
mosolyok, mosolyok,
Íj, de jó kedv,
csuda jó, csuda jó!
Azt adja meg
ez az új év,
amit eddig
meg nem adott,
adjon abból,
amit elvett,
kéretlenül
rabolgatott...
Valahogy én nem is tudom,
ilyenkor minden olyan más,
sokszor könny szökik szemembe,
mindennapjaim most adnak megnyugvást...
Boldog új évet kívánok!
Most bizony, pórul jársz...
mert én vezetlek téged!
Kézen foglak, mint gyermeket,
óvlak, oktatlak, féltlek.
Ez az óév, nagyon sietős,
látom rajta nem maradna,
bár nem is marasztalnám lépteit,
haladjon, haladjon, hess a múltba.
Csikorog a hó,
zúzmara a táj,
didereg a nyúl,
odút nem talál,
fagyott farkinca,
dermedt kicsi láb
bújna, ha tudna,
melegségre vár.
Kint hideg szelek fújnak,
esti harang szólít: - jer!
Térj be hozzám, te fázó
lélek, itt bent nyugodalom vár -
Ágika levele Kedves karácsony!
Kedves karácsony!
Most írok neked,
mert biztos te is szeretnéd,
ha kapnál egy levelet,
melyben vágyaidról kérdeznék.
Bukfenc Péter, Spárga Mihály krampuszok ám igazán!
Bukfenc Péter,
Spárga Mihály
rontom, bontom
egy társaság.
Gyermeki kérdések a Mikuláshoz
Honnan jöttél, Mikulás,
talán felhők közt bújtál?
Van neked ott palotád,
vagy csillagködben laktál?
Érkeznek a sok levelek,
vágyálmokkal teleírva,
olvasgatja a Mikulás,
hol mosolyogva, hol sírva.