Pedro Sierra

Született: 1987. január 12.

Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Tenger

Tenger az élet, mindig csak utazunk
néha hajót törünk, néha vízen úszunk
én sem vagyok más, én is hibáztam
megtaláltam, elvesztettem, azt akire vártam...

Tovább...

Nem mered!

Meg lehet... de nem teszed!
Csak részegen, de még úgy sem mered!
Gyáva vagy... Pedig lépni kéne
Nyelvem szúrna, mint a kés, csakhogy nincsen éle
Vajon máshogy kéne? Vagy ez most így jó?

Tovább...

Csak Te

Egy világ, egy élet... Egy szerelem, egy képlet
Egy érzés... Csak Téged... csak Téged...
Az agy még szabályoz, de a szívem már nem fékezem
eddig tartott a fogság, most más világban létezem

Tovább...

Félsorok

Rólad szól minden álom! Akarni téged minden áron!...

Tovább...

Vándor

Sötét úton járok, körülöttem pislákol a valóság,
Karcos táblák vezetnek, de a jelek mindig csalókák,
Kínzó vágy... Örökre a láthatatlan úton ragaszt,
Rideg tél után magam elé képzelem a virágzó tavaszt

Tovább...

Pirománia

Pirománia a szívben, ettől begyulladt a világom
utolsó élő virágom én az ablakon kivágom
tévedtem, belátom, de ez nem érdekel senkit
kisgyerek lettem, aki minden mesét elhitt
a lelkem elporladt, már üres a tekintet
a sátán bennem, születéskor, egy szikrát elhintett
mindenki csak legyintett, eljött a végítélet
hogy megváltoztass engem, eleve holt kísérlet...

Tovább...

Magányos lábnyom

A holdfény tarkónvilágít, az utam egyedül járom,
A sötét utca kövébe beleég egy magányos lábnyom,
Az árnyékom a párom, minden álom tetszhalott,
A szél halkan súg a fülembe: amit akarsz, megkapod!

Tovább...

Angyal

Ismétli magát, az a szemét történelem
ez a mese egyszer, már meg történt velem
Csörömpöl sok üvegszilánk, ketté tört a szívem
darabjait szedem össze, papírzacskóba gyűrtem

Tovább...

Tudat alatt - Szeretlek

Körülöttem viharfelhő, homályosnak tűnik a messzi táj,
Percenként változik a világkép, néha magához húz, aztán bye-bye!
Azt mondom, várj, majd utadra eresztlek,
Kimondtam már, szeretlek, de ezek is tévképzetek lehetnek.

Tovább...

Álom

Sokadik fejezet...

Megtér a vándor, már túl sok volt a harcból,
a tükör előtt állok, de magam nem látom egy arctól,
az elmémbe heget karcol, kinyílik, mint egy szál virág.
Ne mondja nekem soha senki, hogy nem éri meg várni rád!

Tovább...

Egy fakó fénykép

Megtört képkeretben ott áll egy fakó fénykép
Leborítanám az asztalról, de az elmémbe vésték
Sötétszürke énkép, ami átitatja a papírlapot...

Tovább...

Világok Harca

Aranyba öltözött felhők mögött láthatatlan világok harca,
Ködfátyol mögött megbújik a mindenség vad álarca,
A szeretet kudarca, egy veszett csata önző fénye,
Majd hibát hibára halmozva eltűnik minden töredéke...

Tovább...

Tudat Alatt

Álom

...Álomvilág, utópia... Egy üdítő fogolytábor...
Itt én építem a világom, és fog még az a kréta,
Amivel a nevedet a falakra írom néha.

Tovább...

Ébredés

Csicsergésre ébrednék, de a reggel újra néma
Édes volt az éjszaka, de rémként bennem él ma
Emlékszel még? A falamban ott az a tégla...
Amire a neved egyszer felírtam, de mára elkopott a kréta...

Tovább...

Szerelemcseppek

Nem látom a szemed színét, elvakít a fénye,
a szív felrobbant, az agy azt mondja: Vége!
Az újrakezdés merész, én elveszek a mátrixban.
A mosolyod miatt én már sok éjszakát átittam.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom