Pete Margit
Akár egy tört, úgy volt ismeretlen.
Ő is csak részben számított velem...
Játszótársból nem elég egy,
legyen inkább három!
Ketten állnak két oldalra,
s te legyél a párom.
Cila cica bajsza
bizony, volt már kajla!
Múltkor, mikor torkoskodott,
beragadt a vajba.
Add meg Uram, amit kérek!
Nem csodákat, nem meséket,
csak annyit tégy, `mire kérlek...
mondóka
Nini, teve! Púpos teve!
Aki félős, tevegel-e?
Nem tevegel, menetel,
gyaloglábon indul el...
Magam vagyok, árva lettem,
mint ahogyan megszülettem.
Árvaságom látod, Isten?
Erdőszéli kis patak,
ó, de régen láttalak!
Rég hallottam csobbanásod,
rég csodáltam csillogásod.
Mennyi nap volt! Mennyi éjjel.
Melyik tépett jobban széjjel?
Győzöd-e még jó-reménnyel?
Verset írtam hozzá. Kevés.
El is szavaltam, az is kevés...
Ajtót nyitottam, nem jött be senki se.
Neki nyitottam, nemcsak résnyire...
Festettem vásznat színekkel, de mennyivel!
Azt írta: bókoljak másnak ennyivel.
Hangyáéknál, ajaj, hajaj,
nagy a baj!
Hangya Panna szót fogadni
nem akar:
Gyűjtöttem már, cipekedtem
eleget,
szorgoskodjon nálam nélkül
a menet!
Rajzolok most neked Napot.
Fejére egy nagy kalapot,
árnyékot vessen rá nyáron,
télen óvja, meg ne fázzon!