Péter Éva Erika

Péter Éva Erika

Született: 1976. július 10.

Népszerűség: 299 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

huncut (szél)fiú

homok-
figurákat borzol a szél
majd recsegve szétomlasztja
a tavakra fagylaltot kanalaz
s míg a massza dermed
jégcsapokon citeráz
- szilaj szimfónia -...

Tovább...

[felöklendezni kéne]

felöklendezni kéne a fényt, ha fájna,
leverni a házról mindent, mi ablak,
s nem venni észre,
hogy a felnőtté válás repeszei
homlokunkon szétágaznak.

Tovább...

5870

Egyensúlytalanul

"Költő vagyok - mit érdekelne
engem a költészet maga?"
Még a föld se érzi, milyen
az eső izzadságszaga,
és azt se, hogy benne ki hagy sárnyomot.
A szerelmet fogad között csak átkozod

Tovább...

5853

Túlhordott éjszakák

Engedékenységek ráncain
ideköt, lobog a szél-lepel,
s a közönyálmú mindegymi
valaki szemébe térdepel.

Tovább...

4778

Tárgytalan

Felbukkansz. Hullámzó tengely
az arc. Nézem szótlanságod
menekülni kényszerét,
ahová abszurd módon beragadsz.

Tovább...

[van úgy hogy]

van úgy hogy közelbe semerről
maroknyi töréspont a messze
és őszülő gondolataink fecskék
a zűrzavar villanydrótjain
szavaink földbegyökerezve

Tovább...

Bukfenc

A dermedő égnek felborultan,
"Hazudik a holnap!" - ordítottam;
kihűlő kezemben tébolyultan
a világot hiába szorítottam.

Tovább...

Túl mély

Még fel-felriadlak. Összerándul
parttalanságom, s homlokomra
csipkét ver az éj. Arcom keret
és benne tágul az álomban maradni
kényszer, de kinn roppan a hajnal,
recseg és egyre csorbábbak a reggelek.

Tovább...

4248

A valaholtól arra

Nem a kőfalak,
az ablaktalanságod
zár vergődésbe.

Tovább...

[az idő rosszul csomózott]

az idő rosszul csomózott kötelei
összevissza lógnak
közöttük langyos esése van
a védtelen szónak
percbe vág a hold

Tovább...

3942

[a szemünk alatti árkokba]

a szemünk alatti árkokba estünk,
mert összedobtuk bűneinket -
a hit, a képzet, elv giccsei
névnapra kapott tucatnippek.

Tovább...

[befogadsz s kiöntesz]

befogadsz s kiöntesz naponta, hetente,
s olykor csak a partra vetett hal vagy,
ki önmagát loccsantja cseberből vederbe,
nem találva semmi izgalmasabbat,
valami olyant, mi nem megállít, megtart,
és hagyja, hogy meghalva újjászüless,
hogy ne legyen az élet ennyire elszart,
és a pillanat kútja ennyire üres.

Tovább...

[megváltoztathatnád]

megváltoztathatnád, de mintha nem lehet,
kavicsként, fényként gyűjtöd az éveket,
fejed nem hajthatod a kőre, túl kemény,
megbotlasz a fény elalvó lágy neszén,
mosolyogsz, balga, arcod repkény-ráncain,
égtükrön innen a lét csalása, ím:
az élmények, átélt szépségek kőfalán...

Tovább...

[ha a gyermek]

ha a gyermek felnőni nem tanul,
mivel szabad, magától elvadul,
gondtalan játszik, s mert a karja bot,
tenyeréből kiráz kaput, napot.

Tovább...

[egy pohárka reggelt]

egy pohárka reggelt töltök érted
és mindennap azt hiszem hogy iszlak
egy korty rezeg az első istenképben
földre loccsan áldozati csillag...

Tovább...

3754

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom