Pfluger Ferenc

Pfluger Ferenc

Született: 1953. augusztus 14.

Népszerűség: 297 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Új életre ébredés...

Mint a lapulevél, úgy lapulunk,
szárán békés szöcske készül
ugrásra, bezárva elpuhulunk,
löttyedtre vastagszunk végül

Tovább...

Teremtőhöz...

Szervezésed hagy némi kívánnivalót
maga után, mindenki másképp gondolkodik,
nem szereti mindegyik a talpalávalót,
s a javakból nem mindig részesedik,
kőbe zárt szoborrá váló létezés,
de már ne súgj, ne ígérj,
nem kell életre újraébredés,
már ne bánts, de ne is kímélj...

Tovább...

Az ördög lábnyomában...

Ördög lábnyomában lépked a jövő,
kire vár a múló idő,
s ki lesz az utolsó végleg elköltöző,
kiből a múlt majd kinő,
szeretve lángol az élet igézete,
a homály mégis takar,
holt költők jövőbe vájt idézete,
mit nem lep el az avar...

Tovább...

Álmokon túl

Ha a lélek már az álmain túl lát,
s átérzi a gondolatok súlyát,
torzonborz érzések sikkadnak,
az életek teret nyerve villannak

Tovább...

Megtalállak

tudod, ha a gondolat lelkedben tüzet rak,
nem űzheted, hisz izzik, mint zsarátnok,
nem nézhetsz ki, hisz csupán vakablak,
rizikófaktor, nincsenek veled barátok,
súgja a szót az éj, az újat váró hajnal,
tollad hegyén cseppen a várt igézet,
s a holnap érkezik mindenféle bajjal,
így az izzó gondolat... levitézlett...

Tovább...

Tavaszváró

A szív még hallgat sután,
a hév már lángot korbácsol,
s majdan a lángolás után
új lehetőségeket ácsol

Tovább...

Űrtelen

Még láthatod, ahogy az érték
semmivé válik, és a víz lesz az úr,
hisz az ember már rég nem mérték,
rákos beteg a bolygó, nem lehet natúr

Tovább...

Utazás

Ha látni kell, hát látom,
ha érezni kell, érzem
a kő súlyát a sírodon,
túlléptél a kínokon

Tovább...

Néha

Néha úgy természetes, hogy nem az,
mert a hamis olyan, mint az igaz,
néha lehetne úgy, ahogyan nem lehet,
úgy visszajönni, mint aki elmehet

Tovább...

A csend üvölt

Hallgat a csend és üvölt a némaság,
mint farkashorda, vonít a teliholdra,
fájó sebbé varasodik a valóság,
félretolt idő szűkül asztalomra

Tovább...

Padlószint

Padlószinten vergődő életek,
sodródó, szertehulló lelkek,
sárban turkáló kezek, miértek,
szívek holt piacon elkeltek

Tovább...

Halott levél...

Télre készülő...

Lásd, már a könny sem gördül,
halott levélként hullok a mélybe,
az élet tarol, a koszorú zöldül,
már nem illek ebbe a képbe

Tovább...

Variáció...

Elhamvad az alkony,
ráborul az éjjel,
halódik a balkon
pislákoló fénnyel

Tovább...

56 margójára...

Szűkülünk tereinkben, aztán szűkölünk
kétségeinkben törvényekkel határolva,
vad álmainkkal szabadságra törünk
tudva, hogy le vagyunk szabályozva.

Tovább...

Életút

Az út, amin jársz, megszabott,
az élet, amit élsz, így megszokott,
rohanhatsz, bár nem jutsz tovább,
ballaghatsz, nem leszel butább

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom