Pfluger Ferenc

Pfluger Ferenc

Született: 1953. augusztus 14.

Népszerűség: 313 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Árnyékod

Árnyékod falamra ragadt,
letörölném, de mindig ott látom,
nem szememben, lelkemben maradt,
s egyedül mindig ott találom

Tovább...

Odaérhetsz, hol sorok állnak...

Ha tudod, ha nem, vannak, kik nem szeretnek,
nem látsz a fejekbe, hisz takargatják,
az ő szemükben te vagy az eretnek,
nem úgy táncolsz, ahogy ők dalolják,
tömegvonzás, beállhatsz a sorokba,
egyed, ha nem, hát vegyed magad észre,
hogy nálad a sor megakad torokba,
s a rész nem illik sehogy az egészbe...

Tovább...

Baktatok

Baktatok
Semmit érő gondolatokkal
Kézen fogva,
Baktatok,
Senki nem vesz
Tudomást rólam,
Baktatok,
Az élő valóban...

Tovább...

Értelmet keresni

A mindenség urának lakhelyét keresem,
bűnömül ne rójátok,
életutam csorbáit nem feledem,
s már összetörtek a korlátok,
időutazásom a végére érkezik,
nem sajnálom az itt töltött időt,
testem tovább nem vétkezik,
lelkemből végleg kidőlt...

Tovább...

Veled

Csak veled válok valamivé,
talán értékes emberré,
hisz nélküled semmi vagyok,
csak veled hagyok nyomot

Tovább...

Együttélés

Szeretet

Ha akarod, papucsot húzok
s kimosom a kádat,
ne hívd ide anyádat,
mert dürög, mint a túzok,
segítőkész voltam és leszek,
kordában tart a szeretet,
utána csókolom kezedet,
s este szemedben elveszek...

Tovább...

A Hold és az élet

Látod, az égi réten Hold sárgállik,
s a csillagok állnak félre,
hajnalra a sötét fénnyé mállik,
éj fénylő pontjai hullnak térdre

Tovább...

Ott hinni...

Ott hinni, ahol nem szabad,
hol álarc takar terhelt arcokat,
mint éjbe váltó s foszló alkonyat,
az élet mérgezve továbbszalad,
sután érdekelt életmanír
melltűként valahogy kitűzve,
agyon klopfolt húson a panír,
a szokott helyről végleg elűzve...

Tovább...

Élettabló...

Álmot karcol az éjszakába
a kóborló, terhes gondolat,
álmodná is fűbe-fába...

Tovább...

Akkor még láttalak...

Akkor még láttalak, mikor
már nem kellett volna,
próbának jó lettem,
de már az érzés sem okolna,
hengerelt az érzés,
simított talp alá kérgesen,
túlélni kell, élet képzés,
bőrön keresztül édesen...

Tovább...

Érzelmek szorításában

Harsogó érzelmek nem kapnak helyet,
csak a csend muzsikál,
a mozgás harcol, kérdez a lendület,
némaság harmonizál

Tovább...

A jövő gyermekének...

Te még látod a magban az érlelődést,
a jövő gyermeke már a magot sem látja,
mit kaphat mást, mint képzelődést,
mit hagyunk, az élhetést leváltja

Tovább...

Már csak...

Már csak egy könnyed költemény,
mire a lelkem esetlen vágyik,
melyben ott csillog végre a remény,
libikóka billen s ide-oda játszik

Tovább...

Keresni a semmit...

Tudod, hogy most is gazdagok vagyunk,
érzelmet lopni nem mozdul agyunk,
szeretve lenni, hinni csodás érzés,
addig míg nem jön a meddig? Kérdés...

Tovább...

Utamon...

Utamon por és a sok kőkereszt
hallgatnak, s az érzés nem ereszt,
hitem tűnőben, bár sokszor kértem,
kapjon feloldozást sok-sok vétkem

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom