Pfluger Ferenc

Pfluger Ferenc

Született: 1953. augusztus 14.

Népszerűség: 262 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Hőség

Tombol a hőség,
fogynak a hájak,
nem kell a bőség,
izzadnak a vágyak

Tovább...

Tavasz szonett

Tudta a tél, hogy újulás érkezik,
langgyá búsul a hideg roppanás,
tavasztündér nevetve vétkezik,
tél arcán könnycsepp az olvadás

Tovább...

A lényeg...

Már a hajnalok is lábujjhegyen járnak,
ablakokon halk fénycsíkokat vágnak,
lepedőnyi álmokon ébredést igéznek,
de ettől ne érezd őket vitéznek

Tovább...

Vallomás

Volt egy életem, de volt egy szorzó,
így lett létem elaggott, őszülő torzó,
a könnycseppgördülés csak pillanat
akkor, mikor magamnak álmodtalak

Tovább...

Szerelem látója

Sokszor láttam, hogy földig ér a fűz,
sóhajba kergetett életben lángoló tűz,
sátorként hajol fölénk, s védi álmaink,
szél lebbentve kergeti érző vágyaink

Tovább...

Poétalélek /2/

Poétalelkem fénypászmákkal ébredezik,
kóbor szellemek rímeket ígérnek,
szellemekkel álmodó éjszaka érkezik,
s a gondolatok ágyamban elférnek

Tovább...

Poétalélek /1/

Lehetne álom vagy szépre ébredés,
kolonc lóg a lelken, nyűg vagy alázat,
holdat karcol az eget verő tévedés,
s a csendet érintő élet varázslat

Tovább...

Kóborló lét

Ez a semmi, amit abrakolok,
már képzeletnek is mindennapos,
a tegnapig, a holnapig rakkolok,
és a lét fényűzően lesz lapos

Tovább...

Ahol a fent...

Ahol a fent összeér a lenttel,
ott már a látszat sem kímél,
ahol a zaj összeforr a csenddel,
nem leszel különb senkinél

Tovább...

Az éj szava

Az éj szava, a nappal suttogása,
lepedőn forgolódó emlékezés,
álmodtad, hogy nincs fürdőszobád,
s az ágyban holt a képzelgés

Tovább...

Útravaló... szeretettel

Okos és szép tündérleányok,
életre készülő kibomlott virágok,
szemeknek világító létfényei,
a lámpások örök, égő reményei

Tovább...

Tanító

Tanít az idő túlélni szerelmeket,
folyton érő szívbe égő hallgatást,
tanít megélni, hogy kell a mélybe
hullani, s kilépni az ígéretes fénybe

Tovább...

Arany középút

A közepét, ha megtalálod
az útnak, mely előre halad,
elodázhatod korai halálod,
s túléled fojtogató magad

Tovább...

Létigék

Turbulenssé vált az igézet,
ide-odadobál, és hátamon...

Tovább...

Szeretlek

Látlak, mint égig érő suttogást,
érezlek, mint zenében a harmóniát,
már nekem nőnek az évelő virágok
tán még akkor is, ha néha hibázok

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom