Pfluger Ferenc

Pfluger Ferenc

Született: 1953. augusztus 14.

Népszerűség: 262 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Így vagyunk

Tudlak, érezlek, látlak, nekem
nem gyűrűzik szívembe a bánat,
régóta varasodik szerzett sebem,
a mélységekben mindig megtalállak

Tovább...

Derengés

Ahogy a lent tilolják, zúz az élet,
sodrott fonállá érik a képzet,
mi több... altat a szoba magánya,
vesztes lesz múltnak kacagánya

Tovább...

Pokol tornácán

Még az éj sötétjében vegetál a hajnal,
de már napfénycsíkok árnya vetül,
kelt tésztaként keni magát vajjal
a Nap, és sülve-főve fölénk kerül

Tovább...

Mindenség

Araszol a nap az esti horizonton,
már a Hold is keresi szokott helyét,
csillagok sejlenek egy-két ponton,
s a Tejút ébredve fakasztja tejét

Tovább...

Hazatérni

Még hagy a sors némi életet,
a veled kimondott igent,
nem veszik le rólam a méretet,
úgy kezelnek akkor, mint idegent

Tovább...

Ébredés

Hangjai kísérnek a tavasznak,
súgnak, búgnak, csicseregnek,
lágy szellőt érzel ravasznak,
látható zöldek megerednek

Tovább...

Természet

Még vár a tavasz talán reám,
természetisten nem csalóka,
nem emberi érzéskarám,
örökzöld, mint a boróka

Tovább...

Célok

Ha eltemeted álmaid nyavalyogva,
ne csodálkozz, hogy az élet
nem téged szeret rajongva,
kerüli szellemed a kímélet

Tovább...

Szeress, míg lehet

Ha már bukfencet vet a gondolat,
ha az érzés visszafelé tolat,
tudod a vágyat, hisz még érzed,
lesz mosoly, mert még kéred

Tovább...

Szétdobált felhők között

Jobb napokat tervezett, de mások a hibák,
törölgeti könnyeit szétdobált felhők között

Tovább...

Falak

Falakat épít a sors szívesen,
a hatalom áltat hazudva, kedvesen,
nekifuthatsz, harcolhatsz, tudva,
hogy esélytelen, kezében te vagy a dudva,
építhetsz falakat, lássa a hatalom,
valaki ágál meddő kiképzetlen,
mardos a kétség emberi mivoltodban...

Tovább...

Ennyit érünk...

Kósza gondolat álmodni szépet,
ugranék térben és időben veled,
tüzet oltanánk, mely úgy éget,
nem néznénk, merre van kelet

Tovább...

Mindenható

Hasít a gondolat szeleteket
a múltból, értheted vagy nem,
az érzés rúgja szét a kereteket,
szeretve fájhat a törvénytelen

Tovább...

Retró

Az est korommá fullad,
morccá válik az éj...

Tovább...

Idő

Lángra lobbanok, mint gyertyán a kanóc,
bár már nem örök e lángolás,
a szívem ketyeg, hisz nem ifjú és vadóc,
ott mocorog kérdőn a távozás.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom