Pintér Gyula
Ott, ahol az élet vize folyik.
Ott még nem jártam!
De elképzelem...
Minden ember ott partra száll.
Nőnap közeleg!
Március nyolc már a küszöbön áll.
Reánk pedig, hogy életet kaptunk,
A hála adása vár...
Az emberi élet, mint a gyufa lángja.
Ég, s íme, ellobban,
A halál a küszöbön vár.
Nem kopog, de betoppan.
Egy önzetlen ember!
Tőle oly sok jót kaptam.
Mily szerény, mily kevés,
Mit néki én adtam.
Avagy álarc mögött
...Testben itt vagyunk,
De lélekben máshol.
Álarc mögött nincs különbség.
Eljött az okos telefon kora!
Ha az ember nem ostoba,
Pörög az ujja az előlapon.
Eltűnik vele az unalom.
Ismét itt van a karácsony!
Pár nap van még hátra.
Sül már a pulyka,
Készül a halászlé.
Itt van advent már közel!
Emberek kiáltják:
Uram, jövel!
Pásztorok mennek az éjszakában.
Jő az advent
Zord idő uralja a tájat!
Hideg van, az ember mit várhat?
Esik az eső, hull a földre.
Könnyezve búcsút int az ősz.
Mindent, mi szép, mi gyönyörű.
Mi nem fájó emlék.
Úgy, de úgy, biz isten, eltennék!
Megmutatnám, ha kell.
Múlik az idő
Jár az óra, jár.
Mégis csak egy helyben áll.
Ősszel visszavisszük,
Tavasszal előre.
Hull a fáról a levél!
Siratja az őszi szél.
Egyet alszunk, s íme, itt a halottak napja,
Az őszi szél fúj, nyár már elment.
Fekete korongok.
Vagy ha úgy tetszik, lemezek.
Szívesen nosztalgiázom veletek.
Neve bakelit vagy vinyl.
Egy csomag kávét kaptam,
Pilvax a neve.
Jutott eszembe róla gondolatok tömege!
Erről nevezetes egy kávéház.