Pődör György
A tavasz hatalma
koronát tesz fákra,
virágzó vadalma
kelyhét nyitja tágra.
Költészet Napjára
Vers! Legyél pontos, tiszta, ne szóboglya,
átgondolt, és ne egy pillanat foglya!
Gyújtson szavad, ha kell, égjél, mint máglya,
fagyban másokat is lobbantsál lángra!
Más ez a szellő, és szebb ez a fény,
mert nap mosolyog a fák tetején.
Mint a hinta, inganak az ágak,
és kint a tavasz illata árad.
in memoriam K. J.
Szellem-galaxissá foszlott emlékek
sejlenek, hol a végtelen már sötét.
Feledve rosszat, keresve egy szépet,
csillagok csillognak, mint gyémánt-sörét.
A szépen hangzó rigófüttyről
Hallgatod, hogy dalol a madár,
a szíved szorul, tüdőd tágul,
dúdolnád te is: - szép a határ!
De minden virág égre bámul,
a Nap naphosszat reményt árul.
Mára játékká váltak a csillagok.
Semmi zodiákus, oda a pátosz!
Nem kell elavult, ostoba fárosz,
nincsenek érzelmek s ósdi illatok.
Nőnapi szonett
Múlik az élet, a boldogság örök,
és nem biztos, hogy fordítva volna jó!
Vigyázz a tűzre, míg ég a kandalló,
különben nincsen láng, és csak füstölög.
spoiler
Éj után majd ott a reggel,
így van évezredek óta.
Csupán a dátum nő eggyel,
s a rigó más, nem a nóta.
Egy kiállítás képei alá
Figyeld a távolt, a messzit kutasd,
az utat nézzed, ne a sok utast.
Nem az a lényeg, hogy egyszer honnét,
hanem hová jutottál el onnét!
Nem egyetlen napon múlik az örök,
a boldognak soha nincs története.
Váratlan tűz, mint hajdanán a görög,
akarod érteni, s együtt élsz vele
Kastély lehetett régen,
mára csak ócska látvány.
Gerenda sincsen épen,
s az idő könnye kátrány.
Szelíd folyón feszülő jég,
így vagyok mindkét parton,
kíváncsi füzes, kéklő ég,
ahogy világom tartom.
Reményszafarik a semmibe
Lement a tiltott gyümölcsök ára,
semmi nem úgy van, ahogy volt régen.
Rafinált kígyók ügyelnek a fára.
hol már az első bűn, és hol az éden?
A kertemben, szép csendesen,
néha hullong egy csöppnyi hó.
Többet ígértek, s rendesen
elmaradt, mint a többi jó!
Egy petákot sem hoz, hiába írod.
Inkább fújj meg, ha mást nem, egy kis sípot!
Aki olvassa, talán meg is érti.
Kevés az idő: miértjét nem kérdi.