Pődör György

Pődör György

Született: 1948. szeptember 24.

Népszerűség: 853 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Havazás

Hull a hó bokrokra, kőre,
lepelként borul a fehér.
Háztető marad csak pőre,
akár a test-meleg tenyér.

Tovább...

A készen kapott én

"Az igazság elérését nem tűzhetjük ki célul,
de keresésénél kevesebbre nem vállalkozhatunk"

Tovább...

Megszólítás

Minden történetben ott van a kezdet.
Néha jobb, ha már a végével kezded.
A szép mindig az egész töredéke,
hát ne úgy nézz rá, mint egy törmelékre!

Tovább...

Az erdő télen

Vivaldi

A mozdulatban
van mozdulatlan,
f-mollban vacog a száj.
Vad penge a szél,
mint edzett acél,
fák bordái közt ma jár.

Tovább...

A látszat hatalma

Halmozódtak egymásra századok,
lerogytak a máskor délceg hősök,
szemeket vertek ki már látszatok,
ha agorán fújtak mérges gőzök.

Tovább...

Emlékeim farsangi bálján

A már romos kastélyból hirtelen
felfénylik a hatalmas díszterem.
Cifra ruhában ott látom magam
csillárok alatt, elállva szavam.

Tovább...

A nevető bölcs

Sokat ártanak a balgának az őt dicsérők (Démokritosz)

Száz szószátyár papagájnál többet ér
egy fészek-hű tollas-borzas kis veréb.
Nem szobatiszta, szutykos tőle a cserép,
ha kell, a jég hátán vidáman megél.

Tovább...

Újévi szonett

Elröppent már minden fényes petárda,
alszik a dőlt pohár, az év lezárva.
Pezsgő a bontott üvegben még pisszeg,
csillagok az égen, ezernyi kis szeg.

Tovább...

Szilveszteri imaféle

Eljön az óra, a perc, a pillanat,
amott a remény, a rossz meg itt marad.
Feledve mint tavalyt, már int az idén
fényes szerencse - csillagok egyikén.

Tovább...

Szentestén

Szeretet-ünnep karácsony,
hópihe táncol kabáton.
Szívet és lelket átitat
a szokatlan-szép áhítat.

Tovább...

Határtalanba gyökerezik

"Senki nem tud bizonyost, hisz mindent elfed a látszat" (Xenophanesz)

Nem tudom, a mindenarcú Istennek
milyen lehet a nekünk szánt mosolya,
sem azt, mi az oka oly sok mindennek,
hogy amott palota jut, itt pocsolya.

Tovább...

Régészet

A múlt békésen szendereg.
Elfödött házak, szent terek.

Tovább...

Ránk kövült idő

Néha harang szól, máskor ócska vekker.
Napra múlik nap. Minden csak úgy marad:
a magány meddőjén ostrea darab,
héjában ott búg még az ősi tenger.

Tovább...

Ballada a fájó semmiről

Kutya körben farkát kergeti.
Ez a `Nesze semmi, fogd azt jól`!
Korai fény látni engedi,
kik is tápászkodnak rongy alól.

Tovább...

A hit nagykövetei

Amikor fénnyel megnyílik
az apostol-köntösű ég,
eljut a legmélyebb sírig,
s véget ér a keserűség.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ