Poór Edit
Az emberek célja boldogság,
Egy életen keresztül hajszolja,
Ezért eped s fárad oly sokat,
Ki tudja elégíteni vágyát.
Élt egyszer egy egéranyó,
Pöttömnyi kis unokájával.
Egy nap kisegér gondolta,
Elmegy világ körüli útra.
Névnapodra köszöntelek,
Kívánok jó egészséget,
Örömteli vidámságot,
Teljesüljön kívánságod!
Hideg őszi napok után
Még egy utolsó hőhullám,
Mit felhevít a napsugár,
Majd végleg elköszön a nyár.
A lélek biztosíték bennünk
Örök halhatatlanságra.
A test csak porhüvely, ahogyan
Magasra törő sas kalitkája.
Magasabb szféra lakói,
Lélek fényének őrzői.
Küldetéssel születnek le
Anyagi síkú Földünkre.
Túrázni indul egy vidám csapat,
Élükön túravezető halad.
Zizeg a falevél lábuk alatt,
Fáradhatatlan a csipet-csapat.
Isten törvénye uralkodik
A végtelen mindenség felett,
Édesen némul el mellette
Az ezernyi színű akarat.
Minden ember kap figyelmeztetést
Valamely formában halála előtt.
Álomban vagy gondolatban,
Akár felfogja vagy hárítja
Egy angyal szárnycsattogásai
Hasítják végig a levegőt,
Lengedező, lágy suttogással,
Szférák zenéje kíséri őt.
Némán ülök a tengerparton,
Tekintetem a hullámokon.
Ó, mily ereje van a víznek,
Fodrozódnak habjai fehéren.
Lélek elhagyva a testet,
űrutazásba kezdett.
Hullámokban emelkedve,
még tartja a Föld légköre.
Süni család éhes volt,
Így hát süni elindult.
Ahogy ment, mendegélt,
Egy szép almafához ért.