Potsubay Tamás

Született: 1989. március 31.

Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Talán kevés vagyok hozzá

Mi történt velem?
Miért változott az idő lelkem csöndes tengerén?

Tovább...

Lehunyom mohón szemeim

Ahogy a szirmok összeborulnak minden hideg estén.
Csókjaim özönét egyetlenegyre szűkíteném.

Tovább...

Szeretlek és foglak is

Boldog voltam, és ezt e percig becsülöm,
pedig lelkem minden vágya némán húzódik a sarokban.
Lelkem ismét egymagában beszélget a csöndben,
s komor órám ott, falon, ismét megállva díszeleg.

Tovább...

Milyen a holtnak!

Kín ez nekem, ha csak rád nézek.
Mint az élőnek az éjszaka.
Szeretne ütni öklöm, elpusztítani téged....

Tovább...

Múzsa teremti a férfit!

Emlékszem, már láttalak.
Nagyon régen és nagyon messze, de még milyen messze.
Nem tudtam a neved, talán nem is volt neked.
De emlékszem, hogy akkor milyen szomorúan
Váltam el tőled, és láttalak utoljára.

Tovább...

Szeretlek

Szavaimat koldulom minden elhagyott utca sarkán,
Mert tudom, mostan másnak kellene jönni.
Olyan Férfiúnak, ki szebbet tud nálam közölni.
Ki nem dadog akkor, mikor szemed rávetül.

Tovább...

Költőnek teremtett az élet!

Írok! Mikor a bánat háborgatja lelkem.
És a férgek emésztik testem belülről.
Írok csak! Mert vigasztal az a tudat, hogy költőnek teremtett az élet.

Tovább...

Drága hű eszményeim

Álmaimban nem létezik már az ösvény.
Sajnálom, de rég nem vezet vissza már semmi se!
A köd karjaiba veszett gyenge emlékezetem.
Drága hű eszményeim, mik megtörtek elmémben,
Velük a fény és a színek hunytak ki végleg.

Tovább...

Intsetek, és én boldogan megyek!

Kedves Barátom! Remélem elér hozzád hangom.
Mely úgy remeg, mint kezem e percben.
Újra érzem, fáj a múltam!
Mint mikor az élettel kerített össze az alkalom.

Tovább...

Álmaim bús lapjaiban

A régi lélek még néz rám éj sötétén.
De ébredek, s hangját már nem hallom a mélyből.

Tovább...

Bánatom, reményem, életem...

Kötél tekergőzik menedéket kérő kezemen.
Megvadult lelkem, viadalt óhajt!
Majd, hol lelkek halnak százával,
Ott lesz nékem részem a halálban.

Tovább...

De vele, vagy veled

Gondoltam én, hogy egyszer lehet más.
Mert előtted sokan voltak, akik ígértek érzelmeket, velük vágyakat, egyszóval mindent.
De veled lett mindez igaz, veled lett minden más.
Mást hoztál, mit egy évszak se.

Tovább...

Nem megy nélküle

Vártam valakit, várok valakit, várok még mindig bárkit...
De ameddig csak várok és csak várok, az élet lepereg előttem.

Tovább...

Tudata nélkül

Kedvesem, hidd el nekem, megbocsájtanék én neked.
De a harag, amit kiváltottál belőlem, s velük eme érzések,
Még felfedezésre várnak csonka, együgyű életemben.

Tovább...

Az az érzés

mi lenne az az érzés... ami egy embernek adható, csak egynek.
aki életre hívhatja, s pusztíthat vele, el, végleg mindent...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom