Prosenszki Zalán

Született: 2003. június 25.

Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Anyatermészet

Hamvas bőröd hajnalt hozó álom,
Méhed életet adó szentség,
Melegséged, mint nap nyáron,
Alakod angyali fenség.

Tovább...

Ki is vagyok

Este felleg, reggel nap-tarkított táj,
Egyszer harmat, egyszer színes bogár,
Egyszer hideg dér, egyszer áfonya,
Egyszer dühös villám, ami becsap mindenhova,
Egyszer vagyok, egyszer megszűnök...

Tovább...

Egy rab rövid élete

És mondta Isten: Legyen világosság,
s lőn világosság.
Elkezdődött a nyugtalanság.
Az ember asszonyt talált,
az asszony embert.

Tovább...

Baráti igaz

Vigasz a békéért

Láttatok nevetni,
Láttatok sírni,
Láttatok érezni,
Láttatok félni,
Ígértetek otthont,
Szebb jövőt veletek,
Adtatok egy csokor kórót.

Tovább...

Változó változás

Mostan változok én,
s semmi sem ijesztőbb ennél.
Vajon jól teszem, hogy szívemre
hallgatva hibáim keresem?

Tovább...

Karácsony

Eljött, megint itt van,
S mégis más énnekem.
Látom a fát s ajándékokat,
S mégis megfog a múlt éneke.

Tovább...

Az út ciklusa

A sötétbe tartok előre.
S egyre csak lépteim hallom.
Kopog a cipő a talajon,
S lassú szívem dobbanásától elakadok.

Tovább...

Karácsonyi csoda

S most látható a láthatatlan,
A köd, mint fehér paplan,
Belengi szúrós hideg a napot,
Vigyázó szempárok, mint őrangyalok,
Együtt a család, szétszórt szívek,
De itt újra egyesülnek,
Fa, gömbök, csillogás
S meleg tekintetek, ragyogás...

Tovább...

Színtelen

Színtelen falak közt színtelen elmém roskad.
Ezer meg ezer baj egyre csak nyomja torkomat.
Távolodik a part, s én csak búsan kiállok tutajom elejére.
Szemlélem a múltat, talán látom a partot még jövőre.

Tovább...

A Mikulás

Gyerekkoromban sokszor vártam egy nagy, vörös öregurat.
De ma már tudom, hogy minden ember lehet Mikulás.

Tovább...

Még mindig padlón

Fáj a szív, mellyel szeretlek,
Fáj a szem, mit rád vetek,
Fáj az orr, illatod keser,
Fáj a száj, mely csókot nem érdemel,
Minden, ami vagy s voltál, mély homály fedi,
Eltűntél, de utánad merek menni.

Tovább...

A remény fuvallata

Fénybe öltözött, napsütötte völgy.
Hűvös nyári szellő csókja életet önt.
Napfelkelte óceánom fölött,
S aranyhíd érzéseim között.
Színes, ártalmatlan, rózsaszín köd
Belengi életem, majd újra gödörbe lök.

Tovább...

Naplemente a lányban

...s szemed világa, mint ezernyi csillag ereje,
nézel a szemembe.
Vágy látszik mostan tekintetedben,
s esti csók harmatával hűsíted ajkam,
mint esti, csípős szellő egy nyári éjszakán.

Tovább...

Plátói vagy sem

Vágyakozás az igazságra

Minden egyes nap látlak, kedvesem.
Minden nap szembeszállok a végzettel.
S felteszem a kérdést:
Plátói vagy sem?
Mert hogy éretlen szőlőim mostanra már beértek.

Tovább...

Ha majd szólítanak

Csendes mezőkön, sűrű erdőkön át.
Fáradtan álmaimban ugyanezen a gyepen rohantam.
Kopár sivatagi táj, hangos süvítő szél kiált rám, s
lombos fák bólintanak, emlékeztetnek, ki is vagyok,
ha majd szólítanak.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom