Purzsás Attila

Purzsás Attila

Született: 1963. december 17.

Népszerűség: 137 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Pislák gyertyák

Metsző őszi szél susog sírok között,
Pislák fényeknél búsulnak az esték.
Borús ég alatt feldereng sok emlék,
Mi az itt nyugvókhoz annyira kötött.

Tovább...

Egy ölelés

Anyák napjára

Nincsenek arra szavak,
hogy téged kellőképpen méltassanak!
Szótlan állok virággal kezembe`,
s nem tudom, alkalmas mi lenne,
hogy kifejezzem, mennyire szeretlek!

Tovább...

Húrok

Az idő húrjait pengetem...
Oly feszesre hangoltam,
hogy néha rám tör a félsz,
egyszer elpattan, elenyész
minden, mit féltek:
a szeretet, törődés, az élet...

Tovább...

1617

Nőnapra virradtunk

Köszöntöm az összes kedves-csodás hölgyeményt,
kik a férfiszívnek mindig nyújtanak reményt!

Tovább...

1412

Napszakok

Reggel

Ébredő reggelen
bíborfelhő vonul csendesen,
s belefolyva az ég kékjébe,
szellő szárnyán megpihen.

Tovább...

1923

Én leszek...

Esteledik már
kormos égen
mint millió kecses madár
sorakoznak csillagok
pislák fények alatt ballagok
most a hold sem ragyog oly fényesen
s az utcai lámpák alatt
a kopott köveken elterül az éj...

Tovább...

Már

Már tavaszi illatok lógnak a fák ágain,
tarka-barka színekkel lett teli a világ.
Már langy szellő simogatja végig hajszálaim,
s a kertem fáin kivirult a barackvirág.

Tovább...

Tavaszi derengés

Kopár faágon ül egy csapzott kis veréb,
a madáretetőt kerülte még elébb,
de látva, hogy ott már nem találhat magot,
a fán didergett, és már majd odafagyott.

Tovább...

Hetvenkilenc

Merengve nézem fáradt-szép arcodat,
sejtelmes mosolyod, s a gyötrő ráncokat
mit arcodra vésett a rohanó idő, de mégis,
szemeidből csak úgy sugárzik az erő.

Tovább...

Borongós tavaszvárás

Borongós, mélysötét most az ég,
rám szakad a komor szürkeség.
Metsző szél csípi az arcomat,
susogva jéghideg csókot ad.

Tovább...

Morcos reggel

Oly komor és fáradt ez a reggel,
ködfátylat terít rám a szürke ég.
Pislák fények szöknek szemem sarkába,
álmodnám tovább az álmaimat még.

Tovább...

Közöny

Rettegsz az élettől, félelemmel tölt el, hogy egyszer eljő a halál,
de bármily kerülőutat választasz, a sorsod mindenütt megtalál.
Veszettül rohannak az évek, rég túljutottál életed hajnalán.
Útravalód egy üres hátizsák, útitársad a kéretlen magány.

Tovább...

Napfény hoz reményt

Az idő jó szobrászként
vési testemre ráncaim,
itt egy vonás, ott kettő,
évgyűrűkként tekergő
kusza vonalak.

Tovább...

Dermesztő éj

Csillagok halovány fénye
szegélyzi csak az égboltot.
Csendesen csorog rám az éj sötétje,
s halotti lepelként terülve a tájra
magába zárja a múlt napot.

Tovább...

1524

Boldogabb új esztendőt!

Ismét eltelt egy újabb év,
búcsúzik óesztendőnk,
nyakunkon a következő,
s lesz majd számos teendő.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ