Purzsás Attila

Purzsás Attila

Született: 1963. december 17.

Népszerűség: 138 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Boldogabb új esztendőt!

Ismét eltelt egy újabb év,
búcsúzik óesztendőnk,
nyakunkon a következő,
s lesz majd számos teendő.

Tovább...

Napsugárral ébresztett

Madárdallal érkezett a tavaszi reggel,
simogató, lágy napsugárral ébresztett fel;
csendesen besurrant nyíló pilláim alá...

Tovább...

Magány

Csend és bánat terül a ködös tájra,
tocsogós december új havát várja.
Némaságba fúlt karácsonyi kacaj,
árva szívben megbúvó tompa moraj

Tovább...

2834

Őszidő

Éjsötét ködlepel borult rá a tájra,
didergős november harmattal szitálja.
Egünkön nem dereng eltévedt napsugár,
kopott ősz kabátját felvette már a nyár.

Tovább...

Egy a sok közül

Ismét eltelt egy a sok közül,
az évek oly bolondul rohannak.
Arcomra egyre több ránc vetül,
az ötvenesek közé soroltak.

Tovább...

Ötven...

Ötven... hát igen, ötven.
Morzsolgatom e számot magamban,
s hogy eddig számvetést nem akartam életemről,
csak odázása volt a ténynek:
rettentő gyorsan elszáguldottak az évek.

Tovább...

Ötvenes

Most, hogy közelít az ötvenes,
készíthetnék talán számvetést,
de tudom, semmi nem végleges,
csak betöltöm e kerek egészt.

Tovább...

Te vagy az álmom

Pacsirtának éneke sem szólhat szebben,
mint ahogy a selymes hangod belerebben
a szobában éjsötéti párnacsendbe.
Mikor ajkad azt rebegi: - Úgy szeretsz-e

Tovább...

Őszi reggel

Beborongós őszi reggel
vacog rajtam a nagykabát.
Didergősen indultam el,
csak az fűt, hogy gondolok rád.

Tovább...

Folyóparti hajnal

Víz tetején hullámzik a táj,
csak halk nádsusogás töri a csendet.
Hajnalodik lassan,
s a folyó fodrain penget új dallamot a szellő.

Tovább...

Síri csendben

Milliónyi gyertya katonás rendben,
halovány fénnyel, csendben idézi
elment szeretteink emlékét.

Tovább...

Öreg almafa

Megvénült almafa roskatag ága,
bíborszín almái húzzák halálba.
Nem kell nagy vihar, már elég egy szellő,
s végzete reccsenve oly hamar eljő.

Tovább...

Jó éjt!

Oly sejtelmes a fény,
a nyugvó nap felhők ölén
megpihen kicsit,
mártogatja bágyadt sugárit
a tejszínhabos ég alján,
mint pislák gyertya ünnepi tortán
ragyog még picit,
megsimítja földgyermekit...

Tovább...

Vakvágányok...

Kopott síneken zakatolok szüntelen,
minden állomásnál elfog a félelem.
Érzem, kifut a peron lábaim alól...
Elhagyott álmaim nem érhetem utol.

Tovább...

Húsvét ünnepén

Húsvét csodás ünnepén
minden gyermek arra vár,
eljöjjön a nyuszika,
s kizöldüljön a határ.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom