Radics Ferenc

Népszerűség: 20 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Télelő

Elengedte nyarát az ősz,
levél után ágak nyúlnak,
mint gyermekektől váló szülők,
kik elszakadni nem akarnak.

Tovább...

A kiválasztottra várva

Száműzötté vált a józan ész,
az erkölcsnél több a hatalom.
Hamis intrika hazugot pártol,
az igazság aljas rágalom.

Tovább...

45

Nyugodt vízen

Szomjazom lelked,
könnyedből innék,
sótól szikes testem
porrá hinti szél.

Tovább...

Az igazi helyünk

Deret zokog az ég a csendre,
még könnyben ázik a fájdalom,
kődunnát vájnak keserű cseppek,
a síráspatakok szívből erednek.

Tovább...

Válasz nélkül

Válasz nélkül hagyott a remény,
talán a tintája elfogyott.
Az üres papír, mint fehér hólepel,
hitem takarja, lassan elfagyott.

Tovább...

Tiszta lélekkel

Ontja könnyét a bús November,
szélrázva rozsdás garasát
csak halotti virágra költi már.
Lángok szülnek a tájból délibábot,
e világból remegő valóságot.

Tovább...

Fogadj el, ahogy vagyok

Csalódás van szívlelked mélyében,
Nem látod a szerelmet tisztán, úgy formálnád a világot,
Hogy neked tessen jón és tisztán.

Tovább...

Lelkem adnám

Sérült lelkem neked adnám,
soha vissza nem akarnám.
De ha lelkem neked adom,
gyógyítsd meg, mert azt akarom.

Tovább...

Egy diófa emléke

Ifjú diófa volt, szép dísze a kertnek,
harmincéves korban ilyen növény gyermek.
Tűző Nap ellen árnya menedék,
madarak pihenték ágai rejtekét.
Levelei között bogarak bújtak,
békés léte felett évszak idők múltak.

Tovább...

Tavaszi hajnal

Fagyos szél fésüli a nádat,
töredezett sáshaj hullámzik a parton,
a tél még fehér hógézzel fedi
a táj fagytól szakadt sebeit.

Tovább...

A Tejút közepén

Érzés a hűség, nem lelki gyötrelem,
szívem nálad, ott van a kezedben...

Tovább...

A szerelem záloga

Álom zaklatja elmém,
lelkem pihenne satnya testben,
fáradtan dőltem kemény ágyra,
egész nap ölelést kerestem.

Tovább...

Eljött a perc

1956 emlékére

Eljött a perc, mire vártunk,
Álmaink tettekre váltjuk,
Énekünk szállott az égben,
Zászlóink lengette szélben.

Tovább...

Legyen kőhalom

Nyarát sirató November
flóra ruhája szőnyeggé lett.
Dérharmattal mosta ki zöldjét,
esővel dagasztja szürke fellegét.

Tovább...

Elmerült kavicsok

Kavicsokat hajítok egy tóba,
gondolatköveim szigetté gyűltek,
úszni nem tudok, csónakom ócska,
óhajok, tervek semmibe merültek.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom