Raffay Györgyné Anna

Raffay Györgyné Anna

Született: 1953. augusztus 16.

Népszerűség: 16 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Gyermekek szomorú balladája

Eddig éheztek, most várják csodálkozó
gyermeki szemekkel az ebédet. Most jó a napjuk,
mert az asztalon van a ropogós kenyér,
és mellé leves és friss, hideg víz.

Tovább...

Emberek, remények

Egyedül, ám nem magányosan.
Élnek emberek és remélnek,
Hogy egyszer majd, ha felkel a nap,
És vidámak lesznek ők, az emberek.

Tovább...

Emlékezés

Fiók mélyén egy dobozban emlékek.
Megsárgult régi ismerős fényképek.
Levelek, lapok és egy vidám rajz,
Amely első diákszerelmem ajándéka volt.

Tovább...

Úton ballagva

Hazafelé, arra, amerre az utam véges,
Köröttem színes, megsárgult falevelek, kérgek.

Tovább...

Szó-szó szójáték

Mértani test, ami kocka vagy éppen téglalap.
Legyen inkább kör, amely körbe-körbe tekereg?

Tovább...

Szerelemről neked

Fiatal voltam, égtem a vágytól.
Szerelmes lettem és megízleltem.
Oly boldog, vidám voltam,
Mert nem éreztem még oly érzést,
Kimondani sem mertem volna, hogy
Szívem mit érez valóban.

Tovább...

Bohócdoktor mókázott

Folyosón hófehér, tiszta falak.
Szobában csend és némaság.
Csak egy-egy suttogás
Töri meg a csendet.
Gyermeksírás, lassú gyógyulás
és remény foszlánya marad.

Tovább...

Egy festőnő ecsetvonásai

Ki maradandót alkot.
Szíve, lelke benne van.
Selyemfestményei, üvegképei
a csodáról vallanak.

Tovább...

Az öreg vándor és a vén fűzfa

Vén fűzfa messzire hajló ága az utat mutatja.
Arra, amerre a szem ellát,
Oly végtelen, oly hideg a zord, téli táj.
Fáradt vándor, ki vacogva, lassan ballag a kijelölt úton.

Tovább...

Titkos természet

Melegen sütött a nap, szinte perzselt a levegő.
Déli szellő elhozta a nyár pezsdítő illatát.

Tovább...

Tik-tak

Tik-tak, szól az óra.
Dobban hangosan a szívem rúgója.

Tovább...

Suttogj szerelmes szavakat

Halkan suttogsz a fülembe.
Hangod oly lágy, oly simogató.

Tovább...

Kis méhecske

Zöld erdőnek közepében méhcsalád élt szerényen.
Kis méhecske cseperedik, tanulja, hogy mit tegyen.

Tovább...

Reményt hozó kikelet

Kiment a rétre, a lába nyomán virágok kacagtak.
A vén akácfa meghajolt, majd megszólította
szél nyelvén, mint a hársfa húrja, lágyan zenélt.

Tovább...

Futás a végtelenben

Futok az úton gyorsan sietve.
Szinte ég az arcom, ég a testem.
Futok-futok, és tőle kipirulok.
Úgy érzem, hogy könnyebb lettem.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom