Rajó Anna

Rajó Anna

Született: 1999. január 21.

Népszerűség: 43 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Elmélkedés

Veled kezdődött minden, és veled is ér véget.
Te illeszted össze a keretet a képre.

Tovább...

Csak egy pillanat

És azt mondta: ennyi,
Így nem éri meg szeretni.
Én pedig csak álltam,
Hibát keresve sem találtam.

Tovább...

Nap nap után

Fázósan fonom magam köré a kezem,
Tudván, hogy te nem vagy itt velem.

Tovább...

És az est

Hervadásig nyíló rózsacsillagok ragyogtak felettünk,
Mikor gyermeteg fogadalmunkra az életünket feltettük.
Még most is emlékszem halványan az arcod kontúrjára,
A lágy szélre, a harmatos fűre, a kabócákra. Utoljára
Láthattam bátor mosolyodat aznap este.

Tovább...

Napraforgód

Te a Nap voltál nekem,
Illett hozzád a szerep.
De Holdnak hitted magad,
Nem értek el hozzád szavak.

Tovább...

Ki vagyok én? III.

Egy mosoly mögött megbújó, repedt üveggömb csupán.
Egy arc a sok közül, mégis egy már túl sokat látott, régi zománc.
Tán egy sorstalan merengő, kit a múltja üldözött csak tovább,
Tán egy aprócska bús hang egy túlontúl nagy univerzum talaján.

Tovább...

Álmodd igazra

Könnyeid, mint savas eső,
Marják szívem repedt zománcát,
Itt vagyunk újra, járjuk táncát
A meddő szerelemnek, "te meg ő"

Tovább...

Újabb viszlát

Rettegő szívem ezernyi
Darabban, kacagó ajkam
Remegő grimaszba fagyva
Hagyja, s elmegy, soha
Vissza se néz, csak elmegy

Tovább...

Néha

Mint dúló viharban hányódó, már torz
Hajótest, úszom a Lét tengerében, lelkem
Megannyiszor foltozott lékjei felszakadnak
Lassan, mint felhőzet a nyári vihar után, és úgy
Tépnek szét, mint dögevő a bomló húst egy
Hosszú, nyári nap után a szeretteim.

Tovább...

Úton

A távolban felrévedő otthonok sziluettje és a
Színpompás lombkoronák sora mellett
Elhaladva írok, szavaim csupán fakó betűk egy
Elnyűtt füzet gyűrött lapjának margóján.

Tovább...

Neked

Éneklő hajnalnak harmatos füve
Simítja bokám hajlatát, mikor csendben
Sétálva dúdoltad a mi dalunk, hangod
Azóta is fülemben cseng, szívem dobbanása...

Tovább...

Rímtelen, zavart sorok

Holt lepkék bújnak meg bőröm alatt,
S mind új életre kel érintésedtől,
Szárnyaik rebbenve simítják bőrömet
Belülről, s ahol kezed halad, mind elő

Tovább...

Gaia

Hatalmas virágágyon fekszem,
Számtalan szirom borítja testem.
Illatárjuk édes csapda minden léleknek,
Altató folyvást dobogó, balga szívemnek.

Tovább...

Együtt könyebb

Mennyi óra, mennyi perc,
Mennyi minden, mit meg nem lelsz,
Mennyi hang és néma sikoly,
Mennyi ékkő, mit elcsiszolsz.

Tovább...

Az a sok szó neked szól

Hiába a sok szó, mit rímbe szedve írok,
Hiába a sok könny, mit érted elsírok,
Hiába minden hang, mit ajkam kiejt,
Ha senki sem, főleg te nem figyelsz.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom