Rezneki Rita
szárnyas angyal
Égnek a gyertyák,
fényükben rakják
a csillagoknak
a tüzet és a máglyát.
Ha szól a szádon a verejtékes csókom,
és édesen ringatsz a karodban,
akkor katona leszel, és a harcom
megvívod a másik arcon.
A becsület és az igazság
Élni egy könnyekig ható reménnyel,
érteni a szavakat, melyben könnyed
rejti adakozásodat,
melyben léted Istené, a másik emberé.
A csapás a tengeren,
egy imbolygó hajóban,
az életben, ha számolom,
és minden órában.
Néma szív és néma száj,
az életben, ha muszáj,
látni,
ha sírsz, az fáj,
fájó szívem, ha megérti,
mi a némaság,
aki mérte az életet,
sokat adott...
Hivatásom tévesztettem
mert elhagyott a kedvesem
apáca lettem
és a
családot kerestem
mert romokban hevertem
választ vársz a miértre
hogy kié lettem...
Szikrázó harang a déli szó,
mely érted szólt,
és csend honol a tájra,
a másik hazádra.
Kimondtam az Isten nevét,
Majd fára véstem az enyémet,
Az Övé is az enyém lett!
Mint a részegség
ha utadon elér,
ha választ sose remél,
ha a gondolat
nem lovas már,
csak totyog
a szavakon a pedál.