Rózsa Margit

Rózsa Margit

Született: 1952. május 22.

Népszerűség: 220 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Olyan jó volna...

Olyan jó volna...

élni egy csendes helyen!
Ahová se gond, se bú nem ér el.
Vígan élni szépen, meghitten
egy régi szerelemben.

Tovább...

Az én őszöm...

Milyen némák a reggelek,
csak ülök és nézem a rezes fákat,
a Nap is megállt pihenni,
a nyárból egy mesét ölelni.

Tovább...

Nélküled

Milyen némák lettek az esték
- nélküled,
csak ülök, nézem a rezes fákat
- s rád gondolok.
A Hold is megállt pihenni,
érzi, hogy nagyon egyedül vagyok.

Tovább...

Nem tudom...

Nem,

Én nem tudom, miért,
de nem merek élni.

Tovább...

Te nem tudod...

Te nem tudod, mit jelent
várni valakit,
várni, asztalt teríteni érte.
Te nem tudod, mit jelent
szeretni valakit,
szeretni nagy-nagy szeretettel.

Tovább...

Egyedül...

Születésnapomra...

Mióta egyedül élek, már
nem kergetek álmokat,
nem játszom a tündérkertben,
nem játszom a szavakkal.

Tovább...

Még várnék valamit tőled, élet...

Még várnék valamit tőled - élet!
nyugalmat, kegyelmet - szerelmet.
Lelkemben egy dalt, mit újraélnek
az életre ítélt, konok remények.

Tovább...

Még sosem volt...

Fekete napok

Még sosem volt ilyen szürke a városom,
feketében hajladoznak a fák,
üresen állnak a félig nyitott ajtók,
a félelem visít az árkádokon át.

Tovább...

Búcsúdal...

Elhagyatva...

Tudtam,
hogy egyszer vége,
nem kellettem neked sem.
Csak játék voltam - esténként.

Tovább...

Tudom...

Tudom,
én majd hiányozni
fogok még neked, amikor
már nem hallod többé a nevem.

Tovább...

Fájni tud...

Fájni tud, mert fájni akar,
szememből könny szökik,
már arcomon lefolyik,
csak nézem, miért hullnak a levelek,
mikor tél után csak a tavasz jöhet.

Tovább...

Ülök egy padon...

Nyár derekán járunk,
a mezők színei kiborulnak,
a rét színes pompában
ringatózik az enyhe széltől.
Egy róka sétál a vetésen át,
nézi a fogolycsalád vonulását.

Tovább...

Városom

Az én szülőföldem, Tiszacsege
lehetne Isten ablaka.
Az itt élő dolgos emberek
selymes kerti és mezei
virágok között élnek.

Tovább...

Reméltem...

Reméltem, hogy jössz hozzám,
álmaid itt maradnak nekem,
együtt dédelgetjük hajnalig
csendesen, éberen.

Tovább...

Hollónépem...

Galamblelkű hollónépem,
hol vesztél el ezer éven?
Az égő tűz már rég nem lobog,
gyenge szíved lassan dobog.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom