Rozsnyói Ferenc

Rozsnyói Ferenc

Született: 1973. augusztus 18.

Népszerűség: 300 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Gravírozott lélek

Mikor rám nézel, rezzen a kép.
Mellkasomban keretet tépked.
Csak egy perforált ecsetvonás
figyeli ébren jelenléted.

Tovább...

Újrakezdés másképp

Közönyben jóllakott önáltatások
széjjeltört szárnyukkal ciripelnek.
Laborban nevelt, felruházott bábok
gyűlnek, mint ezernyi halálfelleg.

Tovább...

Szalmakalapban a nyár

Múlt és jövő a tükör, arcomba gügyög,
Fülledt repedéseiben megszédülök,
Kalácsát morzsolja a hajnal kezemen,
Kávéillat sompolyog a mennyezeten.

Tovább...

Ébredés

Fojtott lélegzetét kifújja a város,
ásítozva kisétál a pattanásos,
üszök-csuhába bújt, furcsa pirkadatba,
s belenémul kócosan a pillanatba.

Tovább...

Csak egy szellem

Okkult káprázatként lődörgök csupán,
egy fakó szellem vagyok forgószélben.
Negyven évet éltem, és haláltusám
titokban vívom, máris oly tünékeny
minden, mi tökéletlen, minden, mi szép,
amit sosem tudtam elmesélni még.

Tovább...

Valamit visz a vér

Megintette az élet, de ő legyintett.
Tört alakján milliónyi húr, ha pattan.
Tízszer, ahogyan illik, csak sportszerűen,
Rászámolt a bokszbíró, az irgalmatlan.

Tovább...

Olíva szemek

Féltékenyen szemlélem a teliholdat,
Olíva szemed vajon most kinek ragyog?
Tegnapom csókoddal félbetépett mondat,
Szikla lennék, de nélküled elporladok.

Tovább...

Karácsony éjszaka

Zúzmara, sál,
Szürke határ
Reszket a hóban,
Ködtakaróban,
Sápatag olvad
Bús teliholdad,
Átutazóban
Pislog a tóban...

Tovább...

Évszakadás

Borostyán falamon felkúszik a magány,
Téglamaradékba kapaszkodik. Félek.

Tovább...

Advent

2014

Gyertya ha ég,
hirdeti még,
szellem a fénye,
ébred a béke,
csak tovaszálltam,
ó, de beláttam,
nélküle nem lehet
élni se már...

Tovább...

5969

Bálványosi elégia

Vezettél szembekötve, át tűzön és vízen,
Hittem benned, úgy mint előtted senkiben.
Dülöngélve táncolnak a szavak nyelvemen,
Szólnék hozzád, de Te már nem vagy itt velem.

Tovább...

Kristálykék és csipkefehér

Kristálykéken csörgedező patak,
Hiába enyhítené szomjamat.
Szárazon marad szenvedő szívem,
Fuldoklom, kínlódom a felszínen.

Tovább...

Andalúz éjszakán

Öröklétbe hulló andalúz éjszakán
Páratlan mosolyt lel illanó magányom
Barna hajzuhatag bársonyos szép nyakán
A tenger teraszán táncát megcsodálom

Tovább...

Itthon vagyok

Nincs maradásom, el innen, vágyom az édeni tájra
Mert itt nem simogat minden vendéget az éjjel
Fellegek őrzik a nyájadat, elmenekült a juhász is
Mily szomorú ez a puszta, mi szélbe temette az arcát.

Tovább...

A szabadság ősze

Felkélt a nap az örök virrasztóknak
amikor sorban álló gyáva miértek
rendezett eléggé összefonódtak
legyen vége már ennek az őrültségnek!

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom