Rozványi Dávid
Felvidéki anzikszok régi önmagamhoz 2.
Mikor kamaszként jártam erre
kemény télben...
Felvidéki anzikszok régi önmagamhoz 1.
...kopár hegyoldalak,
messze tűnt, régmúlt idők.
Kivirágzott Jessze vesszeje
Gyöngyöspatán, az oltár felett...
Úrnapja (Postcommunio - áldozás után)
Köszönöm, hogy áldozhattam,
s mint méltatlanra,
nem sújtott le rám haragod.
A legtöbb ember azt tekinti jogos jussának,
amit másoktól megtagad.
Aki másokat megaláz, tiszteletet,
a tolvaj féltőn óvja pénzét,
s ki a másikat megcsalja, hűséget követel.
Betörtek egy ablakot,
és én nem sirattam:
általa a világot
szabadabban láttam.
Ne mondd soha! - A puszták éneke
Ne mondd soha, hogy "szeretlek",
csak ha örökre szól.
Könnyelműen kiejtve a legszörnyűbb káromlás,
hisz e szó
Isten legszentebb neve.
Csend van, nem történik semmi sem,
a Messiás sírjában pihen,
az apostolok ajtók mögött félnek.
Mária arca könnytelen,
könnyei elapadtak pénteken.
A történelem ítélőszéke
beidézte a nagy nőcsábászokat,
beteg kor beteg értéke szerint
eldöntse, az elsőség melyet illeti.
Szent Margit - az egészen megélt áldozat
A templomban egykor
nagy-szakállú papok díszes öltözékben
mutattak be áldozatot, egészen elégőt.
A templom leromboltatott,
s nincs már hol, és nincsen, ki
bemutasson egészen elégő áldozatot.
Kőleány fekszik kőnászágyon,
mellette öregember kőből faragottan,
kőtakaró fedi testüket,
hideg minden, és élettelen...
Csudát terem az éjszaka,
tarka kavalkádot,
más arcot vesz minden ember,
mint mit nappal visel.
Gyermekként még azt gondoltam,
hogy e napon egymást keresztezi két vízsugár:
nem fogta fel eszem az Epifániát...
Egy el nem küldött karácsonyi üdvözlőlapra
Ha az ajándékban keresed,
akár kapni vagy adni szereted,
a karácsonyt nem leled,
hacsak magad ajándék nem leszel.
Ki gondolta volna, hogy e sáros patak,
mely valahol a vár tövében fakadt...