Rummel József
Körtefán egy szép nagy körte,
Alkatát anyjától örökölte.
Imitt keskeny, amott széles,
Ha megérik, finom, édes.
Az abc első betűje,
Gyümölcsnek öltözött.
Zöld, sárga vagy piros színben
Függ Ég és Föld között.
Azért jó a csigának, mert hátán van a háza,
Bár nincsen a házában se fotelje, se ágya.
Se tévéje, se rádiója, nincs bent fürdőkádja,
Se szekrénye, se polca, se ünneplő ruhája.
Álmomban bohóc voltam,
Nagy cipőben, piros orrban
Játszottam a színpadon.
Lehet hosszú, lehet kerek,
Tükröződnek benne fejek,
Arcok, kezek, hasak, korok,
Mandula és piros torok.
Bubor Gáspár és neje
A világjárvány alatt,
Lakásába zárkózva
Bámulta a falat.
Egy Covidos időszak margójára...
Már nyílnak ki sorban az éjjeli bárok,
Mozik, színházak, mint vírus előtt,
Kik nincsenek oltva, azok csak nézik,
Hogy buliba mennek a "Pfájzerezők".
Hol a Nap süt, hol a hó hull,
Hideg, meleg egybetódul.
Ki látott már ily világot,
Kérdezik a hóvirágok.
Hold volt anyám,
S Hold az apám,
Hold gyermekem,
Hold unokám.
Hold utódom,
Hold az ősöm,
Hold itt minden ismerősöm.
Adjon Isten békességet,
Maszk nélkül is egészséget,
Adjon jó és hű barátot,
A kamrába bort, kalácsot,
Mindenkinek tiszta szívet,
A pohárba tiszta vizet,
Adjon reményt, édes álmot,
Boldog évet, szép világot...
Neterdőben a fák alatt,
Virágok közt jártam,
Jómagam így "hipertéri
Locsolóvá" váltam.
Már nyílnak ki sorban az iskolaajtók,
Már állnak a kölykök a suli előtt.
Sor végén lévők s ötösre hajtók
Ülnek a padba, ha a tanár bejött.
Élt egy kedves katica,
Elveszett pár pöttye.
Azt számolta, hogy a hátán
Nem maradt már öt se.
Januárban a hóvirág
Kidugja fejét, ha lehet.
Februárban a farsang
Űzi el a telet.