Sándor Renáta Gabriella
A lélek mely képes a legnagyobb jóra, képes a legnagyobb gonoszra is
Kertemben két farkas lakik.
Az egyik vicsorog.
A másik mosolyog.
Csontot dobok mindkettőnek,
de egyik se nő megfelelően.
Egymást rongyosra tépik,
kertem lassan leépítik.
Kérlek, fordulj el egy pillanatra,
hadd engedjem le a hajam!
Tétován mozdítod tekinteted,
türelmest várod, míg helyezkedem.
Lappangó gondolat,
felsőbbrendű tudat.
Írók, bírók s grófok:
titokzatos utak.
szikrázó-sziporkázó
dicséret a semmire
habon pörög-forog
szépségesen tulok
illendő zajjal szól
selymes irigység
másét halmozza...
Anya, mama, gyerekek
vásárolni piacra mennek.
Míg Mama fehér csipkét válogat,
Anya puha vásznat tapogat,
a nagyobbik néha lemarad.
Eleven rókácska
Köveket nyaldosva,
Tócsákba csapdosva
Az életet tanulja.