Schrenk Éva
Miért nagyobb bűn melegnek lenni,
mint megítélni a másikat?
Olyan régóta várok már Reád!
Most nem hiszem el, mit két szememmel látok...
Lehetséges, hogy nem fog már az átok?
És hogy az Isten az, aki Véled megáld?
Tükörcserepekből áll ez a világ!
A másikba nézve önmagam láthatom.
Oltottak és oltatlanok.
Kettészakadt a világ.
Ha te mész, én maradok.
De ez nem a te hibád.
kihalt a város
kihalt a tér is
nyolc óra elmúlt
számgép a fétis
A szeretet feltétel nélküli,
a szeretet hűséges,
a szeretet mindent elfedez,
a szeretet melengető.
Csak ülök révetegen egymagamba`,
odakint utca zaja hallik,
rám födelét borítja az alkony,
csusszan a szívem kitaszítva.
Amióta megláttalak,
szebben zeng a kismadár.
Tolla ékes, szeme fényes,
azt fütyüli: jön a nyár.
Azt hittem, barátok vagyunk,
szeretettel gondoltam terád.
Elmondtam minden titkomat.
Hittem, Isten az, ki véled megáld.
Isten már biztosan elhagyott,
hisz nélküle telnek a napok.
Nem lelem örömöm semmiben,
hová lett, mért fogyott el hitem?