Sebők István

Sebők István

Született: 1991. augusztus 20.

Adatlap

Szerző figyelése

Szívkamra

Utolsó csókod íze még halványan, de bennem ég,
És minden Veled töltött percért hálás leszek Neked.
Mikor nem lehettünk együtt, mindened adtad nekem rég...
Most bármit adnál azért, hogyha a kezedet elengedném.

Tovább...

Csend

Esteledett. A nap sugarai lágyan
simították körbe csendesen a fákat.
Nem szólt. Néma hangja üvöltött felém...

Tovább...

Elmosódott

Egy esőcsepp koppant feje felett halkan,
majd a némaságból üvöltve tört ki a vihar.
Pusztán hevert itt minden hajdan,
s most a szárazságból az eső falatokat kimar.

Tovább...

Ha beköszönt a tél

Az ablakon megjelent az első jégvirág,
Fehérbe öltözött a színes, szép világ.
Fehérbe az erdő, a fák és a bokrok,
Semmi sem színes, de mindenki boldog.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom