Shane Taylor
Ahogy a rothadó csontról leválik a hús,
úgy szedted le minden képzetem.
Égő szemmel pislogok most a világra.
Miért sárgulnak a levelek?
Hogyha oly sok élet és mozgás dobog belül...
Miért? Tán én is sárga lehetek?...
Eljött a nap, virágfényben úszó lepkék fonnak körül
Minden egyes támasz ott kukucskál a hátad mögül
Lassan fordul a kocka, s mi adjuk vissza a törődést
Életed fele után egyre jobban kapcsol a kötődés
Az anyáknak egy évben csak egy nap jutott sajnos
Legyen hát mind a 365 nap, bár így egy kicsit sarkos
Nem továbbá a mi anyunk még a tetejébe rajzos
Megtanít a művészetre, tehetsége tehát hasznos...
...`56-nak mind a négy szent-borús évszakát
56 év, 56 eltelt, de még 56 kéne
Hogy 2012-ben megszűnjön a lénye
Nem divat ma a büszkeség, az emlék `56-ra
Rengeteg tinédzser bambul, de te nézz végig önmagadba...
Keserű egy érzés, a fájdalom nem válogat
Nem tesz különbséget, megmérgezi az álmokat
Álom voltál a fejemben, nem pedig valóság
Nem tudom, mit érzek, oly nagy a csalódás
Hittem benned és abban, hogy meglátunk
Hogy végre eljössz, még ha sokat is kell várnunk
Anyádnak is fáj, de közben engem támogat
Nem tudok mit tenni, csak okolok másokat...
Csicsergő madarak, zöldülnek a fák,
Jön a tavasz, ezt ők is tudják már.
Lehoznám neked a csillagot is az égről,
De elválaszt minket több százezer mérföld
Látom a szemedben, de csak egy kis részből,
Itt vagyunk ketten, nézem, de csak képről.
Kis csónak ring a vízen éjjel,
A Nap lemegy, széleit simogatják kézzel.
Vagyon a csónaknak két piciny terhe...
A Valentin-nap a legromantikusabb nap az évben
Ilyenkor sétál minden szerelmes pár kéz a kézben.
Olyanok, mint a galambok, a gerlicék,
Kik majd együtt építenek, mint madár a fészkét.
Baktat az Ősz vén, poros csizmájában,
Nem tudom merre tart oly sebesen, oly fürgén.
Mosolyod hangja felüdít a perc bármely szakában,
Mint egy zenemű, zenésíteni kéne, bár így is remek önmagában.
Bársonyos ködfátyol ereszkedik le a tájra,
Halk léptek hangja lassan végig járja.
Mosolyod, akár egy napsugár a sötét égbolton,
Kacajod, akár egy lágy hárfahang a mély ponton.
Egy tündéremsét írok most, tollamból ez folyik
Benne a szereplők te és én vagyunk, királynő s királyfi.