Sohonyai Attila

Sohonyai Attila

Népszerűség: 66 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Kell

Kell, hogy a reggelben pislákoló,
naphosszas harcot csókunkkal
indítsuk el, s kell, hogy az első...

Tovább...

Várva rád

Addig várok rád, amíg tudok.
Alkukat kötök a sorssal, s ha kell,
a csillagokra is rácáfolok. Ha kell,
időt utazok, múlt leszek érted,
s azért harcolok, hogy lénye lehess
a jövőmnek. Amikor már kemény
lesz a lágy - várok rád.

Tovább...

Örök éhség

Ha megjövök, csak szótlanul
leülök, s nézlek; majd jóllakok.
Szemeimmel táplálkozok, s
nézem, hogyan fogy el minden
lényed. Mit nekem készítettél
napközben, s amiért egész nap
epedtem, ezért neveletlenül
felzabálom. S nem kérek érte...

Tovább...

Együtt

Hol festelek, hol karcollak,
van hogy csendéletnek látlak,
van hogy absztraktnak. Van
hogy sáros a ruhád és én otthagylak,
de van bizony úgy, hogy csak azért
fetrengek a földön, mert a föld is te
vagy.

Tovább...

Ösztön

Gyere velem a rengetegbe, s lássam rajtad
az állatot; légy vad és üldözz, amíg tudsz;
hisz emberként én is állat vagyok. Ha
sarokba szorít végtelenségem, s mást nem
tudok, kibújik belőlem az a természet, mivel
mindannyian titkolózásba vagyunk -
örök barátként titkon rejtegetőzve; igen...

Tovább...

A part

...csak állt a messzeségben,
a sziklaszirt fölött, maga mögött
a múlttal, s fontolgatta a jövőt.
Ugrálni kezdett, lengedezett
jós-fátyla, ráncigálta a peremen
ide-oda, mint hajót vitorlája,
én pedig csak meredten néztem;
hogy belefér egy képbe az élet.

Tovább...

Az igaz

Akarsz-e az ördöggel játszani,
s ezáltal velem lenni e bús
szerelemben, megtanulni...

Tovább...

Nekem te ilyen

Mert én sose szerettelek, és
sose akartalak; csak mindennél
jobban, s mert mindennél jobban,
ezért az ijedtség, s az, hogy eldobtalak.

Tovább...

A költő

Én megértem,
s ezért nem teszem.
Mások sorát
el nem veszem.

Tovább...

Metamorfózis

Mennyit mondogattam régen
e szót; szerelem. Mennyit
rejtegettem, mennyi kapcsolaton át,
hol tiszta voltam közben, hol
csak nyögte, hazudta a szám.

Tovább...

Ki bocsátja meg nekem

Ki ad reményt a levélnek,
ha majd zuhanva földet érek,
s takar be lágyan, ahogyan hó födi
gonddal télként, a kudarcos kopasz
őszi fákat? Ki imádja az utat, s a
végtelent, ha egyszer én is elfagyok,
szétrepedek? Ki csókolja végig
szappanként patyolat arcodat...

Tovább...

Hétfő

Nem akarok elmenni,
s itt hagyni téged a magány
hűvös óráiban egyedül,
s szenvedni veled együtt,
mikor érek haza megint.

Tovább...

Szabadnak születve

Friss utcalevegőn a szabadság körülvesz,
s rabul ejti tisztának hitt eszemet. -
Rab vagy, amíg birtokolni akarod a felleget!
Házak mellett haladok, s nézem meddig
érnek, egyesek hatalmasak, mások szinte
mélyek. A szerénység olyan "vétek",
mellyel hatalmasok nem vétkeznek. A magasba
mászó tornyoknak, fellegeknek, természetes...

Tovább...

A legtisztább nő

Utcák szélén, elhagyatott helyeken,
hol megfészkel a nincstelen,
ott fogom keresni először,
s betakarom karjaimmal,
mint újszülöttet az első
lepedő.

Tovább...

Éjjel az emberek

Nappal van, kompromisszum.
Minden őszinte, nincs magyarázat.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom