Sz. Pál-Kutas Orsolya

Született: 1974. december 28.

Népszerűség: 163 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Fogadalom

Nem kívánok megfelelni másnak, csak neked,
őszinte, szerető szívvel fogom kezedet.
Ígérem, hogy már tehozzád sírig hű leszek,
ellenedre már ezután semmit sem teszek.

Tovább...

Ünneplők

Két szív indul, kéz a kézben,
vendégek kísérik.
Nagy az ünnep, mert az áldást
életükre kérik.

Tovább...

Búcsú

Hol hegyek közt pihenhetek,
odavágyom, odamegyek.
Mit nekem a zaj és lárma,
benne a szívem oly` árva.

Tovább...

Emlékezés

Magamba` hordozlak,
féltelek, védlek,
s úgy ölel szívem, mint
kismadarat a fészek,
mert nem múlik a láng,
minden hiába,
a koporsófödél
szívemet nem zárja.

Tovább...

Gyertyaláng

Ellobbanó gyertyalángok,
tisztelet és főhajtások
fénye idéz régmúlt képet...

Tovább...

Tréfatrafik

Pesten van egy Tréfatrafik,
hol sok csodás tréfa lakik.
Ha odamész, rácsodálhatsz,
jelmezőkből van a tárlat.

Tovább...

Emlékezés június 4-én

...megannyi kopjafa, könnybús temető,
mert elföldelve, feledve sokuknak
nem fedi szemét virág, sem keszkenő.

Tovább...

Szívem csokra

Anyák napjára

Kis csillagok, égben lakók,
mondjátok meg nekem a szót,
amellyel azt köszönhetem,
amit Anyám adott nekem.

Tovább...

Remény

Táncol a réten, libben a szellő,
rózsával játszik nesztelen,
hulló szirmok mind nekem köszönnek...

Tovább...

A penna újra tintába mártatott

Ékszerdobozzá válik a papír,
s aranyfonallá a kék tintaszál.
Te leszel az, kinek elárulom,
hogy szárnyra kelt újra a lélekmadár.

Tovább...

Napraforgó

Napraforgó vagyok én,
napnak bókot dobok én,
így köszöntöm minden reggel,
szirmom véle versenyre kel.

Tovább...

Mindennek ára van

Ha gondoltad, kimondtad, leírtad,
bizony,
a szó nem pihen,
harcol, sért, üt vagy simogat,
hinti tovább magából,
miből született, a kínokat.

Tovább...

Újévköszöntő

Pezsgővel kezemben,
reménnyel szívemben,
köszöntve a jövő évet,
kívánok most minden szépet.

Tovább...

Sírok között

Csak a csend ölel, és őszi szél susog,
versenyt ragyognak a gyertyák, csillagok.
Krizantémszirmok könnyű szellőszárnyon
rebbennek tova, mint egy könnyű álom.

Tovább...

Tűzcsiholók

1956. emlékére

A térről a Dunához vonult a tömeg,
s a szeretett zászlóból a gyűlölt jelet
égették s tépték ifjú kezek.
Dőlt a szobor, Beethoven recsegett.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom