Szabó Antalné

Szabó Antalné

Született: 1949. május 13.

Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Jó lenne még egyszer

Jó lenne még egyszer virágok közt járni,
jó lenne még egyszer tereád várni.

Tovább...

Addig örülj

Addig örülj, amíg van párod,
Addig örülj a világon.
Addig örülj, amíg fogják a kezed,
és a Társad mindig veled lehet.

Tovább...

Az Alföld Mezején

A síkság mezején, ott születtem én,
takaros kis házban, anyám két karjában.
Nőttem, cseperedtem én az alföld kellős közepén,
Rácsodálkoztam a délibábra, a sok színes mezei virágra.

Tovább...

Tavasz

Rügyfakadás

Pattan a rügy az ágon,
nézd, ott a rigók szállnak.

Tovább...

Add, Uram

Ima

Add, Uram, kicsit élhessek még,
Reményekkel teli küzdhessek én.
Ha másképp döntöttél, úgy végy magadhoz, Uram,
hiszen eddig is sok szépet, jót megéltem én.

Tovább...

Emlékezés

Visszatekintés

Csak úgy vagy mellettem ridegen-hidegen,
én a két kezed hiába keresem.
Fagyos lett a szíved, üres és sivár,
mert a mi utunk régen másfelé jár.

Tovább...

Őszbe fordul

Múlt és jelen

Őszbe fordul hajam szála,
nem tudom, hogy mi vár rám ma.
Bú és bánat hagyjon el,
derült kedvem jöjjön el!

Tovább...

Szomorú szív

Oly bús a szívem, a lelkem halovány, nem találom Kedvesem, hiába keresem...
Talán majd egyszer, váratlanul, eljön a boldogság s elém borul.
Nincsen célom már, szertefoszlik minden,
hisz a szerelem úgy távol szaladt tőlem.
Kerestem, reméltem, titkon bennem éltél,
eljöttél szép csendben, boldogságot keresvén.

Tovább...

Vedd észre

Vedd észre a felkelő nap aranyló sugarát,
Vedd észre a kedvesed mosolyát!

Tovább...

Azon az estén

Azon az estén jöttél énfelém,
mint a ködön átderengő est és hajnali fény.
Találkozott tekintetünk, a szívünk dobogott,
új remény szikrázott, egy új csillag ragyogott.

Tovább...

Veszély a földünkön

Veszélyes e világ, melyben élünk.
Minden nap egy újabb ajándék.
A földkerekség forog folyvást, szüntelen...

Tovább...

711

Újra ősz van

Kinézek az ablakomon, ezernyi színpompában
fürdik a táj, erdő, mező.
Gyönyörű vagy természet, csodálatos-káprázatos.
De fáid, bokraid ága
már szomorú, hol itt, hol ott zizzenve hull alá egy sárgult levél,
a többi követi sorban. Nemsokára hótakaró borítja az erdőt, mezőt.

Tovább...

Tovatűnő nyár

Oly gyors, rövid a nyár,
kevés a boldog pillanat,
mely gyorsan tovaszáll.
Karjaid melege elvész a semmibe.

Tovább...

Ősszel

Alkonyodik, szállnak már a hulló levelek,
eszembe jut, egy ősz is így visz majd el engemet.
Visszanézek utamon, és csak arra gondolok,
mennyi gond ért és mennyi fájdalom.

Tovább...

Csillaghullás

Már lehanyatlik a csillagom,
A horizont alá bukik.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom