Szabó Ilonka
Létem értelmét vesztette...
Gyémánt-fénye kifakult.
Miről azt hittem, csillogás,
Kiderült talmi, hazug...
Drága szülőföldem,
Te egyetlen szép!
Mit vétett néked
Az emberiség...!
Mit keresel itt, te kis virág,
Hol körülvesz néma pusztaság?
Ahol nincs más, csak puszta kő...
S hol remegve forr a levegő?