Szabó János

Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Egy hely...

Lehet, hogy nem találsz ott, hol keresel,
s akkor futunk össze, ha nem is vársz,
de van egy hely, mit mindketten ismerünk,
egy hely van, hol mindig megtalálsz.

Tovább...

Kérdések magamhoz

Ha elmondanám mindazt,
mit álmomban látok,
meghallanád-e benne
a hitet és reményt?

Tovább...

Papírszív

A jelen feszes szála pendült
hírbe hozva múltammal jövőm.
Inger feszült a szinapszisoknak...

Tovább...

Éji románc

Lehullt az est, megvénült az izzadt sötét...

Tovább...

Hangsúly

Félbehagyott szavak háborúját vívjuk,
önérzetünk foglyaként leláncolt rabok,
kezünkben mindent eldöntő kemény aduk,
kötőszavakból font csattogós ostorok.

Tovább...

Inspiráció

Még nem ismertelek, de reméltem,
valahol létezik még egy múzsa,
ki hosszú, didergős télből ébreszt,
átvezet a láncolt kapun túlra

Tovább...

Hajnali tolvaj

Múlt éjszakáink súlyos kárpitja lebben,
álmos szemű hajnal kuporog öledben.
Simogatod, gömbölyödik ráncos arca,
és felmászik a szúnyoghálós ablakra.

Tovább...

Morzsák a szőnyegen

Szétszórtan heverünk, terünk a sík,
dimenziók foglyaként szikkadunk.
Kiálthatnánk, de az már nem segít,
napszítta szőttesekbe porladunk.

Tovább...

Menj hát...

Menj hát, ha úgy gondolod, nincs tovább,
ág-nyársakra tűzd nyaram bársonyát,
molyette rongy úgyis, szűnt félelem,
varjakat riaszt termő kerteken.

Tovább...

Dobbanások

Fagyott ágak dobolják az ablakon,
szél muzsikájának vad ritmusát.
Úgy dübörög szívem bordáimon,
kopogja rémült rapszódiáját.

Tovább...

Visszhang

Füleltem, itt ólálkodott még talán,
tétova útjelző, mely hozzád vezet,
csendbe szikkadt dallam, egyetlen kincsem,
hangvillák ágain hosszasan rezeg.

Tovább...

Mozdulatok nélkül

Megnyugvást találsz és menedéket,
Ha magához szorított a semmi éj.
Nem parttalan álom vonz, csak végzet,
Könnyen lábalhatod, vize oly sekély.

Tovább...

Egyetlen pillanat

Fáradt szemek merednek az éjnek,
Fürkésznek vaksin állott múltat és jövőt.
Láttatják a rejtett szívdobbanást,
Kulcsra járó, márvány-sima, vén időt.

Tovább...

Ébredés

Még dermeszti szívünket a zordon tél,
lanyha moccanással mellünkben dobog,
míg álmodozva enyhe tavaszt remél,
bőrünk alatt vad, emésztő tűz lobog.

Tovább...

Valahol megállunk...

Valahol megállunk a rohanásban,
falnak támaszkodva liheg a szándék,
lelassult vágyak hevernek rakásban,
madzaggal átkötött, megunt ajándék.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom