Szaip Istvanne
Tisztességes fizetéssel,
Az egyszerű életeddel
Elit közé ne férkőzz be!
Hidd el nekem, megszenveded.
Megmutattad nyári estén
A színes, szép naplementét.
És egy hűvös őszi esten
Mindhiába kerestelek.
Hull a levél, itt az ősz.
Bánatos a kicsi őz.
Ázhat-fázhat eleget,
Messze még a kikelet.
Egyik nap a másik után.
Te meg nézel nagyon bután.
Ez is eltelt, mi sem történt,
Csak egy napot öregedtél.
Salzburg városában
Mozart muzsikája
Szebben szól, mint máshol.
Máshol a világon.
Felhő táncol, hold világol.
Ragyognak fönn a csillagok.
Hold sugarát hab mosdatja,
Az éjszakát csend uralja.
Ó, te kedves, kis vakond,
Mért van púp a hátadon?
Túrtam-fúrtam a kertben,
Ezért engem megvertek
A haragos emberek.
Főztem lucskos káposztát.
Megkínáltam a komám.
De a komám azt mondta;
Nem ízlik a káposzta
Két csillag volt fenn az égen,
Mind a kettő nagyon fényes.
Míg az egyik földre hullott,
Az a másik most is ragyog.
Öreg a csont fáj és ropog,
Messzire már el nem jutok.
Mégis sokat utazgatok
Kanapéról a YouTube-on.
Jönnek-mennek, szelfizgetnek,
Mutogatják a képeket.
Mi ezzel a probléma?
Kérdezheted jogosan.
Sír, zokog egy egész család.
Kómában a csöppnyi kislány.
Sokat szenved a kis csöppség,
Seb borítja testét, lelkét.
Míg az égen csillag ragyog,
Amíg este felkel a Hold,
Felváltja az áldott Napot,
Fák ágain madár dalol,
Rózsa nyílik rózsaágon...