Szalai Mária
szépek
a szavak
ha igazak
s ki tudja
mikor szólsz
igazat
úgy borul
rám a kétség...
...elmosogat este
elrakja a kanalakat
szép rendbe
s gondjait
hebehurgyán
gondatlanul
elöl hagyja
még gondolkodni...
veled alszom el
ha nem is vagy
mellettem
rád hajlok
rád hajtom
melegem
szívesen teszem
van miből adhatok...
hópihe billeg
fenyőfaágon
éhező cinke
mind a barátom
kezem kinyúl
a fehér hidegbe
tollas testeket
idéz tenyerembe...
mint a méz
olyanok a
percek
lassúdad
cseppenésük
történéseket sejtet
a borostyán
testvére ő...
az igazi vers
éjjel születik
amikor
felébredsz
a magányra
amikor
halkan koppan
az esőcsepp...
folytattam volna
de úgy láttam
nem érdekel
néha karcos vagy
s nem érlek el
megszoktam már
hogy nem értenek
hátat fordítok akkor...
jó estét nyár
jó estét szerelem
csak megállt
egy gondolat
a szívemen
csak megállt
és ott maradt
megfészkelt...
esőcseppes
ablakomra
őszi levél tapad
színekben
tobzódó
formás kis alak
nézem
a felhők...