Szalkai Eszter
...Egy heves görcs gyötör az alsó hasfalon.
Minden hónapban migrén hátán érkezik,
Energiáimból nagyokat étkezik.
Drága Papa... Több éve már, hogy elmentél.
Élted során, tudom, sok mindent megtettél.
Sok projekted ám befejezetlen maradt,
Mert veled az idő hamarabb elszaladt.
A hegyorom felett gyűltek sötét fellegek,
Azonban a távoli határon megcsillant,
Ott ragyogott Ő, legyőzhetetlen felpezseg,
Megremeg a látkép, melyet egy szem megpillant.
Minden nap ugyanúgy telik; felkelünk és élünk.
Ügyelünk arra, közben el ne kopjon az élünk.
Megtesszük a szükséges s szükségtelen köröket,
Minden nap megpróbáljuk túlélni a rögöket.
E vers valójában nem egy egyszerű óda,
Mivel tárgya egyes szemekben kicsit sem magasztos,
És ennek egyszerű oka fennáll régóta,
Lehet, a mészáros, hentes egyszerűen parasztos...
Kedvcsináló
...Ahol egy kis rossz van minden jóban.
Minden képzelt lényt, filozófiát
Megjelenítek e modern korban.
Megjelent egy új nyeremény,
Minek hatalma nagy lelemény,
Hozta magával barátját,
Üdvözöljük hát hisztériát!
Avagy a félbehagyott költemény...
...Rímszótár, rémszótár, hallatlan!
Ömlengnek erről rég a profik,
Ám e tárgyban álluk felkopik!
Csak egy kávé... és más semmi több.
Csupán ennyi maradt utánad.
Elillant az álom, hajnal jött,
És hideget hozott a bánat.
Hűsítő érintés egy nyári napon,
Forró láz mégis a fázós alkonyon.
Simán siklik a sötétben, nem vakon,
Meleg kezek simulnak az arcomon.
...Az arcod vonalában simogatnálak,
Esetleg még szenderülni is hagynálak,
S ajkaim csak forró csókokat adnának.
Egy csodálatos hajnal kelt,
És varázslatot szemem lelt,
Türkiz színekbe bújt az ég,
Új illatot kavar a lég.
Minden reggel ez megy,
Minden reggel elmegy.
És én csak nézem.
Lógtam már a cérna azon oldalán,
Hol csalfa marionettbábu voltam,
Naiv, kíváncsi és hazug szolgalány,
Mert fehér kendőm oktalan eldobtam.
Ma hajlamosak vagyunk azt hinni,
E világban csak nők tudnak sírni.
Csak nekik lehet ez a kiváltság,
Férfiaknak tilos, azt kiáltják.