Takács Károly

Takács Károly

Született: 1961. május 14.

Népszerűség: 18 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Csitt

Csitt, reményeimmel keltem újra fel,
búgócsiga reggel ébresztett, harsányan.
Rigófütty csábított magához,
gyönyörködni együtt a magányban.

Tovább...

Gúny

A gúny térképét magam elé vettem,
s egy pillanatra embereket lestem,
mélázva már, beletörődve.
Színes arcom szégyene,
korábban bántott, de a telt időm
lemosta gondom.

Tovább...

Jelen kór

Mesékbe ringatott az ékes,
fényes kétely.
Tört zubbonyának ráncai
csókkal illettek,
s a fényes gombok citerázva
körberemegtek.

Tovább...

Teremtés

Megtaláltam szenvedni a napot,
furcsa mód ostorával hátamra csapott,
megköszöntem magamnak a teremtést.

Tovább...

Senki földjén

Senki földjén magányosan
kétrét görnyedve húzzuk az igát,
letűnt korunk Napja oda már.
A vártnál fülemüle hangja szól,
derékba tört álmaink kerestük eddig
időtlenül, megakadt jelenünk,
porzik köröttünk.

Tovább...

Porszemnyi jövő

Inog, s már, már összedől a biztos, válladdal megtartod a bozontos jövőnk hírhedt ostromát..
Kezedben lélegzik a jelen,
két markod között a résen lesed
a beeresztett fényben,
megvillan szemében a fénytükör. Kushadva ül, lopva szétnéz,
erénye kevés,
bátorsága inában remeg.

Tovább...

Hazámnak gyöngye

Hazámnak gyöngye
bércek árnyékában sütteti hasát.
Az elgurult világunk setén mocorog,
sündisznó, létét féltve kucorog.

Tovább...

Színtündérek

Kezedben éjfekete tincsem,
csalogatsz, hívsz,
reméled, álomba hajtom fejem.
Az éj közepén elszállsz,
mint Tündér Ilona,
szellők szárnyán.

Tovább...

Rab

Tétlen, tobzódó lélek,
hamis igéket hirdet a véglet.

Tovább...

Érkezés

Napban kiégett tudás szeretnék lenni,
ördögi valóm felvállalt tükre.
Zsibbadó remény az elvásott fogakban,
egy ébredő keresztvivő,
a hegytetőn fénybeérkező,
terhétől fogadkozó.

Tovább...

Lehetőség

Borban, búzában születtem,
követtem némán a Mindenhatót.
Mélán öregszem, s léhán törekszem
felfelé a létrán, néznek fentről énrám,
hová törekszem én már.

Tovább...

Mindenem-Ivettke

Gömbölyűen magadba fordultál,
ujjacskáidat szádba vetted,
megszámoltad őket nyugalomban.

Tovább...

Dallam

Perdült a dallam,
citera pengését hallom,
rám borult éj süt szemembe.
Mint pókhálók,
feszülnek a húrok,
csillagok sétapálcáira feszítve,
s rajtuk játszanak,
az angyali lények.

Tovább...

Szememben

Szememben összetört a múlt,
kegyetlen valósága
évekig csak gyalult.
A réveteg éveken
kacska lábam összeakadt,
keményen hittem magam.

Tovább...

Fény vagyok

Fény vagyok,
pontból kibúvó izgalom,
lüktető igaz,
valóság tiszta képe.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom