Takács László

Takács László

Született: 1956. április 2.

Népszerűség: 953 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Júdás csókja

...ki milliószor egykor átöleltetett,
most koromfekete felhők gyűlnek,
s festik be mérgükkel a kék eget.

Tovább...

Beteg a világ

Csak egy kósza gondolat,
mi az aszfalton ott maradt,
és az esti szürkületben
bambán nyúltak az égbe
a megkopott tűzfalak,
ahol a lelassult idő
hagyott szürke foltokat.

Tovább...

Hatvanöt év

Hatvanöt éves lettem én,
évekbe fúlt halvány remény.
Ej, vén legény,
ej, vén legény.

Tovább...

Locsolóvers, 2021

Meglocsolnám a világot
hittel és reménnyel,
lemosnám sebeit
szemekből folyt könnyel.

Tovább...

Az "öreg"

A halál az úton ballagott,
köpenye szinte a földet érte.
Munkája lesz majd legott,
legalábbis ezt remélte.

Tovább...

Vándor

Vándor, ki erre jársz,
tedd le hát a terhed,
pihenj meg nálam,
azt nem kell cipelned.

Tovább...

Nők

Lányok vagytok, vagy odaadó, jó anyák,
méhetekből született e megsebzett világ.
Vagytok mézédes, csintalan szeretők,
álmokból feltámadó, angyalarcú Nők.

Tovább...

108103

A Nő

Mikor a Teremtő egyszer jót akart tenni,
egy Nőt alkotott, kit majd öröm lesz szeretni.
Szépségből alkotta, és sok ezer virágból,
a világmindenség forró csillagporából.

Tovább...

10487

Kereslek

Kereslek az öreg tölgy hűvös árnyai alatt,
hol magunkhoz öleltük a forró délutánt.
Ott éreztem először azt a finom illatodat,
s ragyogtál kéklő íriszembe reménysugárt.

Tovább...

Lélekvászon

Lelked fehér vásznára festenék
zöld mezőt nagy, tűzpiros virággal,
nádirigót fénylő, arany szalmaszállal.

Tovább...

138137

Minden nap szerelem

Adj édes csókot minden vasárnap.
Hétfőn is érezzem ízét a szádnak.

Tovább...

Zuhanni a szerelembe

Zuhanni szeretnék veled a szerelembe
csendben, benned elmerülve,
és innám a gyönyört, mit adnál,
majd megrészegülnék minden pillanatnál,
szemed kékjében örökkön fürödve...

Tovább...

Újjászületés

Tavasz

Még hidegen fénylik a füstszínű reggel,
még hószagú harmaton siklik a Nap.
De érzem szívemben a rügy fakadását,
amint lelkem tüzével megsimogat.

Tovább...

10590

Fekete madár

Jégcsap-gyöngyök között hárfázik a szél,
egy fekete madár károg, s várja kint a lelkem.
Csak a tétova tél őrzi összes átélt bánatom,
ott a bársonyosan tétova, éles hidegben.

Tovább...

117106

Porszem a mindenség egén

Doromboló, csendes volt az este,
midőn a bambuló, sápadt holdvilág
a lombok mögött a fényét kereste,
és kerek arcára font ezüst koronát.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom