Takács Szandra
...vannak álmaim, vágyaim és megannyi barátom.
Vannak sebeim, hegeim, vágyaim, bajaim,
vannak terveim, elveim és jó mély karcaim.
Éhség szöszmötöl egy bádoglábas alján,
Szétvájta falát az idő vasfoga.
Magány mélyébe süppedt reménység,
Körül`te mindenhol jólét s palota.
Mostanában mindig későn jön az este,
Lassan vackol be az álom fejembe,
Mint amikor mélyen másik helyre vágyik,
Míg szuszog az egyik szív, éber a másik.