Takács Zoltán

Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Csillagom

Az éj sötét, s lelkem didereg,
Halkan szólok, mert hangom megremeg.
Nem látok, s csontig fú a hideg,
Nem hallok, zúgva ordítanak szemközt a fellegek.

Tovább...

A legvégéig

Az egyetlent mindig marja a magány,
Ki nem ismer "félszt", nem élt igazán.
Már vállra is fektetne minden percben,
Kár tagadni, ettől most megszeppentem.

Tovább...

Tömény

Csendesen halad a falióra,
gyümölcsös kerül asztalra.

Tovább...

Különc katona

Egy vagyok csupán, egyetlen,
hangom nem számít, én megértem.
Már fekete színnel születtem,
feketén a fehérek közt, nem értem.

Tovább...

45

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom