Tarjáni Zsolt
Nekem a virtuális világ egy halálos csapda,
Mint Petőfinek Segesvár vagy Radnótinak Abda.
Magasságom száznyolcvannyolc
- körülbelül -,
és talán mélységem is ennyi lehet
legbelül.
Azért tombolt az orkán
Két nap oly gorombán
Mert sok volt a panasz
Hogy illetlen a tavasz
Így tél közepe táján
Édesanyám emlékére
Hiányzik a kávéból az édesség
Hiányzik a levesből a só
Hiányzik a szívemből a békesség
A torkomban úgy szorít egy szó
Vaskályhában
parázslatok
villannak.
Hideg havon
égi fények
csillannak.
Ha én híres költő lennék
Olyan, mint Petőfi Sándor
Kilencszobás házat vennék
Ó, én talpaló vándor