Tiszai P Imre

Tiszai P Imre

Élt: 1900. május 22. - 2019. szeptember 5.

Népszerűség: 170 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Temettem akkor

...anyám kívánt elsőnek boldog életet,
mikor a rá kirótt szenvedés után
a kezébe vett, aztán másfél évtized,
és rájött - az átka vagyok, ő csak
egy áldozat, kit nőként a szülés
tönkretett, fejemre olvasta

Tovább...

Néha még álmodok

néha álmodok egy kisfiúról, ki a petróleumlámpa
fényében nézi anyját, ahogy nyughatatlan...

Tovább...

Honfoglaló

Jöttetek,
s hoztátok a sztyeppék friss fű illatát,
vad csikók törtek be, s hozták fehér ló
fiát.

Tovább...

Finomul a kín

"Finomul a kín" (Galgóczi Erzsébet - Vidravas)

Szakadt tízparancsolat foszlik a pokolba,
erőtlen kezekben billen félre a kereszt,
tétova mozdulat dob bibliát a polcra,
tömjénfüst ülepszik rád, soha nem ereszt.

Tovább...

A szegénységnek szaga van

A szegénységnek szaga van,
valami ecetes íz, ami
a mosásban foszlott szövetszálak
közé bújik, és vicsorogva
harap az illatokba.

Tovább...

Kisfiam

Hűvös hajnal, jóleső nyugalom
az ablakból nézve a csendet...

Tovább...

P a r a b o l a

Talán már felejtenéd...

Tovább...

Ötvenegy év

Elrohant az élet, ötvenegy év,
néha lassult, néha megfutott,
először csak forró ifjúi hév,
aztán minden megnyugodott.

Tovább...

2631

Lelkemre festett freskó

Nem velem voltál,
bár lehettél volna,
nem templom ez,
csak egy kápolna,
de csöndje éppúgy
imád ringatja

Tovább...

A p á m

Apám a kenyeret lassú mozdulattal törte,
a lehulló morzsákat tenyerébe söpörte,
gondosan vigyázott mindenre,
talán egyre nem - az életére.

Tovább...

A n y u

Anyu!
Egy szál virág csak,
mit sírodra teszek,
vedd el, ez volt kedvenced,
régi kertünkből félve elcsentem.

Tovább...

L e s z e k

Voltam a tabuk nélküli
világod, ki talpra állított,
mikor a világ elé térdeltél
kegyelemért, mert fáradt lelked
már nem bírta a magányt.

Tovább...

Üzemzavar

péntek ráadásul már délután
ilyenkor a metró percenként böffent egyet,
és az utcára hány jó pár tonna súly izzadt
megfáradt tömeget kik
mint a vonuló hangyák, cipelik
létüket cekkereket hétvégére...

Tovább...

Tiszaparti ősz

halk lassú lágy dallam zsong
hársfák ága közt bolyong
hűvös őszi szél mesél
a nyárról s zord téltől fél
még hullámok simulnak
parti kövekhez bújnak...

Tovább...

Kulcsra zárva

Az a sikoly ott maradt kulcsra zárva,
mikor a nap végén fáradt sóhajjal nyúltál a
ruháid után

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom