Tömösvári Barnabás
A mindenem volt Ő.
Napjainknak lassú vergődése
Váltott a pillanat tört részére
Közös, gondterhelt perceinkben.
Meleg sötétből a fényre kilépvén
Alattunk egy zöld sziget, de jobbunkon
Ott a város forgott lassan, monoton
Önmaga zsíros, olajos tengelyén.