Tormási Viktória

Népszerűség: 12 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Mintha csak most ismernénk meg egymást...

Mintha csak most ismernénk meg egymást.
Leírhatatlan, átjár és a régi parázs,
Élénken felizzik. Rám nézel, nem engedsz el,
Felemelsz és magadban tartasz. "Fel a fej,
És szedd össze magad!" Biztatom némán
Magam, mikor rád nézek tétován.

Tovább...

Sosem adni fel

A törött szárnyú madár reppen
Az elnyűtt ágra, meg se rebben.
De a csupa-ép gerlepár
Semmi épet nem talál.

Tovább...

Gyermekek

Cseppek ciklus

Csikorgó hideg november ősszel,
Vetkőznek a fák, a levelek élettel
Csak az emlékek közt élnek,
- Egykori zsenge, üde zöld színek.
Most vastag takaró az ágak alatt, nézd,
Recsegnek. Visszafordíthatatlan´ öregszik az év.

Tovább...

Gondolatok - Tűlevél

Remegve int egy abroszos asztal,
És simára kevert csend fogad.

Tovább...

Küzdj!

Fehér szirmok ciklus

Kedves vagy te a számomra,
Kedvesebb, mint voltál régebben.
Kezem kezedbe, ujjaim ujjaidba csúszva
Fagytak meg a tavalyi télben.

Tovább...

Monogramok

Fehér szirmok ciklus

SZ.
Szobába érve dermedt valóságként
Magasodik föléd a csend.
Színes festékként ömlik rád
Egy fekete massza,
Ahogy nézed magad előtt
A paplan alá rejtett emléket.

Tovább...

Csak együtt élhetünk

Fehér szirmok ciklus

A világot mutatod be nekem.
Megóv a figyelmed, ha felettem
Gyűlnek a felhők, vigyázol rám,
Magamat most fedezem fel talán.

Tovább...

Veled egy élet

Fehér szirmok ciklus

Veled egy élet II.

Altass, édes csillagom az égen,
Hallgass, hogy halkul a képben
Megtört pillanat,
Mely örökké szalad.

Tovább...

[Te voltál mindenki néma szobra]

Csak rohansz.
Nap napot követ,
Bámulod az eget,
Miközben elillansz.

Tovább...

A hullámok habjai közt

A hullámok habjai közt ciklus címadó verse

Széttépett szárnyakkal mindig repülni,
Mindig csak próbálni, el nem merülni
A hullámok habjai közt.

Tovább...

Az eltévedt utazó

Fehér szirmok ciklus

Átszűrődik a komor, sötét, bársony
Vásznon az elhalkult szavak
Sorokba rendezett vonala,
Míg a szél tépázza a kihűlt tájon
A fákat - mily néma holtak! -
S a hang félő - mint egy vak zongora.

Tovább...

Örökké tartó pillanat

Fehér szirmok ciklus

Te mindig máshogy bántál velem.
Nem, mint mással, hanem óvatosan, kedvesen.
Mintha egy törékeny ékszer lenne
Az a valami, mi köztünk szövődött,
A kis dobozunkban egy csoda van benne,
A múlt és jelen után nem a jövő jött,
Hanem az örökké tartó pillanat.

Tovább...

Vándor

Elmosta a szelíd, tiszta,
Feltámasztó, elhintett
Takarót, s mintha
Jót tett volna, tovament.

Tovább...

Ady

Nem vagy itthon, hol sírva születtél meg,
De hol nagy szerelem Lédája vár,
Szíved táptalajra talál,
Hogy megismerj előre rúgó erőket.

Tovább...

Testvérek

Már semmi sem az, mi volt.
Rohannak az évek, észre sem vesszük,
S ezüst kanyart vág közénk a telihold.
Az emlékeknek meg kéne magukat őrizniük.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.