Toth Enikő (Teni)

Toth Enikő (Teni)

Népszerűség: 149 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Álmodni

Alkonyati sátoraljban
ringani az esti zajban,
fáradt karod még ölelne,
minden ártó gát ledőlne,
és tudni, hogy nem vagy árva,
aranykalitkába zárva,
szabadon, akár a fecske...

Tovább...

Könnyeimen át

Azt mondjátok, bánatos vagyok én,
s tintám mindig bús fájdalommal ró,
de ki évek óta gyászruhában él,
már azt sem érzi, ha belepi a hó.

Tovább...

Apák napjára

Elmentél, magaddal vitted
a puliszkaillatú reggelek
aranysárga gőzölgését,
harmattalanok a kertek,
csupán íriszem nedves,
nem sírok, megígértem,
fájna neked, drága, jó Apám,
ha látnád ma könnyem.

Tovább...

Nem vagy már sehol

Hét hónap eltelt,
s még mindig úgy siratlak,
nem múlik, nem enyhül
sehogy sem a kín,
az idő sem segít,
nem szoktat hiányodhoz,
hiába járok gyakran sírodhoz,
néma a márvány...

Tovább...

Új öröm

Csak még egy nap,
s egy éjszaka talán,
és suttogó talpon jő
az életáldó reggel,
csak egy kis türelem,
a bú, a kín elenyész,
hétfőtől mosoly fogad
ahová visszatérsz...

Tovább...

Fáradt dal

most elhalkul a lantom
helyére ül a mély csend
olyan hatalmas a káosz
felborult az oltári rend
erőtlenek már az ujjak
pengetni a kínnak húrjait
könnyesek a szemek
nyögik a sors fájdalmait...

Tovább...

Április margójára

Álmot űző reggel díszes társaságban
egyszerre születtem lila ibolyákkal,
felhők kereszteltek,
edzettek a szelek,
s fürödtem illatáradatban dajkálva.

Tovább...

Még mindig várlak

Még mindig úgy siratlak,
mint anyák a háborúba ment fiaik,
kikről se életjel, se holt hír,
hiába álltam ott a sírodnál,
még titkon várlak, reménykedem,
s tán ez, ami még fényt hoz
a gyászos, sötét nappalokra.

Tovább...

Bárcsak

Bárcsak a kredencfiókba elrejtett
csokoládém titokban mind elcsennéd,
s én ma csak azért zokognék fel, mert nincs,
felfaltad az osztozás-öröm-eszmét.

Tovább...

Itt a kikelet!

Itt-ott az agg tél nyomai még,
mik odalesznek langy simogatásra,
s nyomukon pattan az üde, zöld fű...

Tovább...

Mivé lesz az otthon?

Mivé lesz az otthon,
ha kirepülnek a pulyák?
Szülők megöregednek,
lelküket az Úrnak adják át.

Tovább...

Nőnapon

Virágok dús, édes illatában...

Tovább...

2546

Senki földjén

Már nincs hova hazamennem,
eltékozoltam a szülői házat,
míg könnyes szemmel néztem
a falról levedlő mészmázat.

Tovább...

Emléked lantját pengetem

Egy éve neked az idő megállt, drága Anyám!...

Tovább...

Hol igazak élt

Egy ősz anyóka mesélt,
hogy cseperedett az élet,
hol még igazak éltek,
még ha szűkös volt is az étek,
mindig meg lehetett osztani,
tudtak játék nélkül játszani,
segítséget nyújtott egy kéz,
s akkor már nem volt nehéz...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom