Toth Enikő (Teni)

Toth Enikő (Teni)

Született: 1973. április 28.

Népszerűség: 39 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Rég-idők karácsonya

Lelkemmel idézek egy régi karácsonyt,
mikor oltárnál gyújtottunk ünnep-lángot,
e fényt vittük szobánk karácsonyfájára,
békesség költözött kicsike szobánkba.

Tovább...

Rendeltetés szerint

Csupán a lelkem lángját látod,
azt a parányi, aprócska fényt,
nem adhatok neked tűző napot,
de gyújtok kanócodon reményt.

Tovább...

Karácsonyfa alatt

Látod, itt fekszem karácsonyfád alatt már
lelked jászlában, és puha szalmavágyak
csiklandozzák most újra kacajra a szám,
örömök a sötét múltamban elhagytak.

Tovább...

A végtelen előtt

Most a köszönet túl kevés
- kitártad nekem lélekszelencéd -
féltett kincseid lábam elé szórtad,
gátadon zsilipet nyitottál a szónak,
hitelt és mindent bőséggel adtál,
magadnak csak keveset hagytál,
- sóvárgást, dalra kélt reményt -
s nem tiportad sárba az erényt.

Tovább...

1018

Ne könnyezz

Ím, jő az áldó reggel... andalog,
új zsoltárt zengnek az angyalok,
koromsötét eget, piros fény hasít,
harangérc kongja lelkünk dalait,
álomból ébred az éji élet-bánat,
bearanyozza új fénnyel a mádat,
- azúrkékre festve a Nap én vagyok,
ha este lesz, maradok Csillagod -...

Tovább...

Velünk forog a Világ

Egymáshoz most közelebb léptünk,
Múlt mögöttünk, amit eddig éltünk,
Ezentúl már boldogság útján járunk,
Fogadjuk szentül, soha el nem válunk.

Tovább...

Felkent Saul

Régen láttál, úgy összementem,
homlokon az évek ráncai,
gyermekkor vágya ég szememben,
nyakamon sorsom rabláncai.

Tovább...

Türelmes vagyok

Türelmes vagyok, tán az éltet,
hogy egy nap majd billen a mérleg nyelve,
szövétnekem úgy el nem éghet,
olvadt viaszom ne legyen tisztelve.

Tovább...

Halottak napja előtt

Természet elmúlásba fordult, ősz keze integet...

Tovább...

Temetőben

...Összebugyolálta kopár fák sovány árnyékát,
Temetőben maradt a sok apró mécses lángja,
Csendes sírokra hordott emlékezés virága.

Tovább...

Éjek és nappalok

Imádom a borvörös naplementéket,
elvisznek minden fájást, gondot,
s átadom lényem újra a meséknek,
magam fabrikálok nyugalmas álmot.

Tovább...

Valahol

Valahol zene szól, tán édeni ének,
lágy ritmusán lebeg két megfáradt lélek,
hamvas az égbolt vászna, csillaggal tele,
békésen álmodik a tarka-ősz szele.

Tovább...

Majd egyszer

Tán majd holnap, ma is ámítunk,
tegnapokba sem volt az másként,
kötödésünkből nem tágítunk,
hitegetést állítunk gátként.

Tovább...

Ősz van

Gyémánthajnal fényét bontja,
mit kócba kötött az éjjel,
szél fák lombját fosztogatja,
s teríti a földön széjjel.

Tovább...

Fáradt vagyok

Az esztendő elandalog,
húzza szeptember szőnyegét,
neszezve szólnak magdalok,
vágyva rozsdás avar kegyét.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom