Tóth Enikő Enci

Tóth Enikő Enci

Született: 1978. január 5.

Népszerűség: 209 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Válság

Hiába, hogy mindennek felmegy az ára,
szíved a világra sose legyen zárva,
tanuld meg a sorsod emberként kezelni,
hogyha sokszor fáj is, bármikor nevetni!

Tovább...

2723

Őszi

Őszi virágát hordja a szellő,
néha csak fázik, a létre tekint,
sárga levélnek az útja is eljő,
így tapad álma a földre megint!

Tovább...

Őszbe vegyülve...

Őszbe vegyülve,
létre leülve,
halk suhogással lépdel a nyár!

Tovább...

A nyár vége...

A nyár vége mindig más,
lassú szép feloldozás,
sárguló falevéllel,
megcsodálni ne késs el!

Tovább...

Ha elindul a tanéved...

Újra összeköt az élet,
ha elindul a tanéved,
lepkeszárnyon lebben lelked,
minden diák útra kelhet!

Tovább...

Táncban a tűzzel!

Pattan a szikra,
távoli titka
léted idézi, az égre kiált!

Tovább...

4339

Augusztusi disztichonok

Hullik a tóba a Nap sugarából sok kicsi szikra,
létre ragyogva csalárd, hordja a szín aranyát,
mégis a nyárból veszhet egészen a távoli titka,
búza kalásza, mi rég adta le szőke haját!

Tovább...

Augusztus

Sárga kalász, színes rét,
ez a nyarad mennyit ért?
Még csábít a tó szaga,
langyos nyári éjszaka,
kék égen fehér habok,
víznek fodrát hallgatod,
majd hirtelen földet ér
lábadnál egy falevél!

Tovább...

Virtuális idill

Nyári erdők, színes rétek,
égre kéket, égre kéket!
Játékokban tényleg éltek?

Tovább...

Lélek

Benned él, érzed,
a mindenségnek,
őrzi a titkát,
tartva a sziklát,
súlyát a létnek,
rólad a képnek!

Tovább...

3029

Nyáron

Hajnali fények,
harmatos létvirulás,
száll csak az ének!

Tovább...

Hexameter júliusban...

Harmat fénye a hajnali szélben ring a virágon,
lét suhogásban a Nap sugarán át tűnik az álom,
pára a réten, oldva a festék hull a füvekre,
sárgul a búzakalász már, új kenyerének üzenve!

Tovább...

A tó

Hajnalban a víztükör,
régi álmokat gyötör,
szikrák tánca, fény virág,
lehajlik egy fűzfaág,
nádirigó fészkére,
sirály toll a kékségben,
aztán lassú délelőtt,
hűsíti a kétkedőt...

Tovább...

Virágos vers

Orgonád már régen elvirágzott,
szél tépáz meg néhány pipitért,
pitypang égre szállva néha fázott,
vatta virág végül földre ért!

Tovább...

Nagypapa

Régi világból érkezik
tekintetével féltve,
meséit mindig elhiszik,
és simulsz hozzá kérve!

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom