Tóth György Attila

Tóth György Attila

Született: 1963. január 26.

Népszerűség: 124 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Ragaszkodás

Kergetem, keresem boldog perceim,
tűnődöm terveken, Te hol vesztél el?
Csábos, mézédes csókod ittam reggel,
öröm vak sarkába raktam terheim.

Tovább...

Mint ezer év

E porból vétettem, mint annyi ősöm,
magyar földből sarjadtam családfára.
Ajkamra forrt apáim imádsága,
későn vált köddé minden egyes gőgöm.

Tovább...

4354

Keserű sors

Otthon vagyok, hol szegénység
bús ajkakra csókot lehel.
Falra vetít a sötétség,
padlón vézna éhség neszel.

Tovább...

4757

Szabadságvágy

Serdülő gondolat elmében feszít,
születése titokszobában maradt.
Akkor szétkürtölni senki sem szaladt,
jelen vásznára társas talányt vetít.

Tovább...

Üvölt a fájdalom

Emlékek között üvölt a fájdalom,
gyötrelmesen felsír egy régi érzés.
Rémesen rágja lelkemet a féltés,
hiába keres, nem talál ágyamon.

Tovább...

Halványul a múlt

Halványul a múlt, emlékek foszladoznak,
megkopnak, majd eltűnnek hirtelen,
egykor büszke falak mára omladoznak.

Tovább...

Szívemben örökké

Hideg borzongás bőrömön versenyt fut,
mikor csábos illatod orromba száll.
Szívem ritmusos üteme ott megáll,
idő kereke kutat, van-e kiút.

Tovább...

Emlékezés Anyámra

Anyánk hajtott, sűrűn csorgott az eresz,
ereje fogytán, hálni járt a lélek.
Szegénység nagy úr, alkuvásra késztet,
otthon várta négy éhes szájú gyerek.

Tovább...

3340

Hajnali kép

Haldokló est utolsó csókot lehel
serényen búcsút intő holdkaréjra.
Ébredezik a vénséges planéta,
éjjeli bátor is lassan elpihen.

Tovább...

Haldokló jelen

Rozsdás zsanérjain fájdalmasan felsír
esőverte bejárati ajtó,
szúrágta fájára rég nincsen már gyógyír.

Tovább...

3751

Nem mondtam el

Hála, melyet kimutatni nem tudtam
gyémántként csillogó lelkednek, apám.
Mint köröttem mindenki, árral úsztam,
hiány sűrűn zörget lelkem ablakán.

Tovább...

4957

Igaz vagy hihető

Szavakkal játszó alkothat mesét,
hogy forgassa össze a szavakat.
Legyen igaz vagy hihető, zenés
zöngés, netán zöngétlen akarat?

Tovább...

4347

Holtak kertje

Távozottak kertje ez, megszentelt föld...

Tovább...

Falu végén kicsi porta

Falu végén kicsi porta,
ottan kérődzik a Riska.
Disznóólban kismalacok,
anyja csöcséből tejet szop.

Tovább...

Csak mondd

Szükségem lenne, rád foghassam kezed,
szemem nyitom, társtalanság ágyamon.
Élet hullámán szörfölsz, nem vagy velem,
víg ideában megjelenek vajon?

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom