Tóth Mihály
Nincs felejtés / Mért van ez így
Nem tudom, hogy mért van vége,
Annak, ami szép volt,
Annak, minek úgy örültem,
Annak, ami jó volt.
Sokat kell futni, hogy elérj
Sőt az idő néha pénz
És ha ledolgozod végig nem mindig de sokat ér...
Mikor a szemed tükrébe belenéztem
S az évszázadok nehéz óráit és évgyűrűit számolom
Miközben arra gondolok lesz-e még, hogy enyém leszel,
Sajnos most még nem tudom.