Tóth Miklós

Tóth Miklós

Született: 1983. július 26.

Népszerűség: 15 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Viharban

Vihar tépi lelkem, magányt inhalálok.
Szép is lehetnék én, jönnének a lányok.
Nem tudtam aludni, felöltöztem árván.
Ágyam szélén ülve álmodoztam gyáván.

Tovább...

Viszontlátás

Visszajön olykor, aki elhagyott egy másért,
Hogy egy újabb esélyt sírjon ki magának
Szerelemért kiáltottam, nem másik társért.
Párás izzadságot adni üres lakásnak.

Tovább...

Egy hely

Van egy hely a szívemben,
Ahova elbújhatok. Igen,
Te is tudod, hogy hol az a hely.
Jártál már ott. Biztos emlékszel.

Tovább...

Nagyvárosi remete 2

Hová tűntem, merre járok én?
Hová tűnt két szememből a fény?

Tovább...

15

Aki megtagadta a reményt

Sötét az ég
S a messzeség
A sötétség leszáll
Köréd

Tovább...

Űr

Eltört és kifolyt belőlem valami.
Hogy mi, azt nem tudom megmondani.
Érdekessé és mégis unalmassá lett minden.
Mit mondjak? Minden olyan... semmilyen.

Tovább...

Végtelen éj

Lépj a sötétség furcsa útjára!
Végtelen éj. Örökké él.
Tégy egy utazást az éjszakába!
Végtelen éj. Örökké él.

Tovább...

A maszkmester bukása

Te voltál mindig az, aki mindenhol feltalálta magát.
Mindig magaddal hordtad gyűjteményed minden darabját,
S elővehetted bármikor azt az egyet, mely éppen kellett,
Hogy szükség esetén egy pillanat alatt a másikat lecseréljed.

Tovább...

Nem dobban

Nem dobog már, csak úgy van.
Három perc. Nem csalódtam.

Tovább...

Interrogation a qui?

Hol vannak már azok az éjszakák,
Amikor alattam suhantak el a fák?
Hol vannak a boldog éjszakák,
Amikor szépnek tűnt ez a keserű világ?

Tovább...

A gödör

A gödör egy olyan hely, hol gondod nem akad.
A gödörben fekve jól érzed magad.
A gödörből ellátsz egy jobb világba,
A gödörben fekve mindenki kába
A gödörben fekve gondod nem akad.

Tovább...

A megbocsáthatatlan

Engedj ki engem!
Kint van a helyem!
Reménykedve kér
Egy gyermek, aki fél.

Tovább...

Csavargó

Nem szeret már engem a lány.
Ne is szeressen már!
Nem hívogat: Gyere babám,
Csókold meg a szám!

Tovább...

12

Nagyvárosi remete

Füsttől elszürkült, összefirkált, fáradt falak
Állnak őrséget a homályos szmogburok alatt...

Tovább...

Fák és csillagok

Sustorgó fák közt sétálok
Megint az éjben járok
A fák felett telihold ragyog
És én alatta táncolok
Boldog vagyok, s nem félek már
Tudom, senki nem vár rám

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom