Tóth Sarolta
feltámadás
Húsvétkor gondolj a Bibliára,
az utolsó vacsorára,
Júdás áruló csókjára,
Pilátusra és Krisztusra,
a Golgotára és a keresztfára,
a harmadnapi feltámadásra, a megváltásra!
Mondd, mit érlel annak a sorsa?
Ezt kérdezte egykor
József Attila.
Költői kérdés - a választ is megadta maga,
egy-egy emberi sorsot felvillant e költemény
minden versszaka.
A természet szerelmei
Júliusi Nap fénye elvakít,
halvány Hold fénye
szelíden békít.
Csillaghulláskor
meteoreső,
egymáshoz simul
nyár és őszidő.
Veled vagyok még gondolatban,
bár, mint megoldhatatlan talányt,
kedvetlenül félretoltalak
kudarcaim poros íróasztalán.
Válogatás
A magyar költészet kincsestára
gyermekverseink gazdagsága.
Nagy költőink remekei,
gyermeki énjük vallomásai.
Tavaszi szerelem
Emlékszel, kedvesem?
Márciusi éjjelen
együtt sétáltunk a parkban
ott, ahol a patak csobog,
kis híd köti össze a partokat.
Egy civilizációs vívmány ünnepe
Mi nők
boldogok vagyunk,
van nekünk is világnapunk.
Minden esztendő tavaszán
március hó nyolcadikán
nemzetközi ünnepet ülnek.
Életem ellentmondásai
Senkinek sok voltam,
valakinek - kevés.
Margón jártam egész életemben,
önérzetes-büszkén tetteimben.
Az élők sorsa
Nem értem rég,
miért élek még.
Fáj a testem, sír a lelkem,
másvilágban várnak engem.
A kedves dicsérete
szavaid:
aranykalitkából
szabadult madarak
dalai.
Nemzedékek öröksége
Termékeny talajra
vetette magját az apa,
csecsemőt szült neki az asszonya.
Szerették, nevelték a gyermeket,
szerezhetett műveltséget.
Táj a természetben és a festményeken
Kék ég rétjén
fehér felhőbárányok legelnek,
festett képén
kék-fehér festékek szerepelnek.
Mulassunk együtt!
Hódoljunk a hagyománynak,
legyünk vendégei maszkabálnak!
Mulassunk, táncoljunk,
ismert régi alakokba bújjunk!
közel és távol
A távoli hegyek kékek,
festményen megörökítve
csábítón szépek.
Szirteken szökdelő kőszáli kecskék,
barlangban lakozó, brummogó
bocsokat dajkáló medvék.
Út az Alvilágba
Charon ladikján
az alvilágba utazom,
testetlen árnyak
súlytalan serege
ring a fekete habokon.