Tóthné Földesi Ilona

Népszerűség: 137 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Gondolnád

Zúzmarán szendereg a néma Hold.
Rám omlanak a köznapok, a parkok,
kopasz fákról szállni tudó levelek.
Tudjátok, magamról mit gondolok,
mit gondol a szikkadt kenyér a polcon?

Tovább...

Kollázs

finom porcelán kollázs az ég
ragyog tükörsimán az éjszakán
úton van már a fagyos reggel
magyar tájra terít hideg leplet
keresztútnál csontig ázott lelkek
jönnek kék ködben a fellegek
rettegek mert régóta emleget...

Tovább...

Fehér karácsony

Sziromgyenge hajnal az ágon,
szél húrjain peng a hópehely.

Tovább...

Karácsonyi vers

A nyár, bár ifjú volt, tüzes, mégis elmúlt.
Tűzben duruzsol egy útszéli dalt az akác,
üget tétován, reggelre kihűl a parázs.
Hópelyhek gyűlnek, hóember integet.

Tovább...

Az első gyertya

Ezernyi fénynyaláb ringat.
Este van, azt hittük, a Hold az,
az a megkettőzött ragyogás,
míg tűnt a talmi árny,
felkapta a könnyeket a csillogás.

Tovább...

3039

Nem vár senki

Dobban a beton sietős léptem alatt,
a házsorok között egy darab pillanat.
Elsápadnak a falak, hullámzanak,
az esti fényben félek, rám omolnak.

Tovább...

Esti táj

Csillagokkal a folyóba lép...

Tovább...

Ki nevetett

Keresem, ki egykor bennem sírt, nevetett,
talán az Isten, kiben konokul hittem?
Ezernyi színes pillangó ezerszer virrasztott
éjszakáimon, csenddé varázsolt engem.

Tovább...

Sorsvonat

Aranyló búzamezőn, árnyas fák között
száguld a sorsvonat,
ott, hol szőke kalász voltam,
forró szerelem a fák alatt.

Tovább...

3249

Eresz alatt

Papírforgó pörög,
plakát a szélben.
Hullámzik fel, le
fázós reggelen
a felforgatott idő.

Tovább...

3957

Értetlen idő

Sosem látott mezőkön
virrasztok,
törékeny fűszálak között.
Kapkodó szél borzolja szét
az értetlen időt.

Tovább...

Hangosabban

Összegyűrődik a halk sóhaj
szenvtelen arcán a holdnak.

Tovább...

2536

Halhatatlanul

Halandó vággyal, halhatatlanul
szerelmét keresi lelkem szüntelen....

Tovább...

Minden napra legyen

Zsigereinkben századok nyugszanak.
Áldott a föld, mely kalászt ringatott,
folyókat, szívet, kenyeret adott.
Fohászt mondok, hogy a dal, a kenyér
keserű ne legyen, kovásztalan,
könnyekkel dagasztott, sótalan.

Tovább...

Esős nyár

Imbolygó, széljárta esőben ring a nyár.
Kértem, hogy vegye fel legszebb ruháját,
két kézzel szórja szét, szép tarka virágát,
festetlen vázába tegye s kerteknek ágyára.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom